Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 2. szám - FRANCIA KÜLPOLITIKA - Philippovich Tamás: magyarország párizsi szemmel: Közép-Európa helye a francia külpolitikában
PhilippouichTamás Az integráció létfeltétel Az európai egység megteremtésének folyamatában nélkülözhetetlen feltétel, hogy ebben az adott térségben és minden bizonnyal hosszú időre meghatározott korszakban a különböző belső gazdasági és politikai jellemzőkkel bíró rendszerek messzemenően közeledjenek egymáshoz. A szociális piacgazdaság - bármennyire is nehéz megbarátkoznunk a gondolattal - igenis irányított piacgazdaságot követel, amelyben a területrendezés és a munkamegosztás kulcsfontosságú szerepet tölt be. Ezekben az összefüggésekben Magyarország - a magyar nép életkörülményeinek - fejlődési lehetőségei kifejezetten kedvezőnek és reményteljesnek mondhatók. Ha azonban mégsem sikerül az európai egységet megteremteni, a globális világgazdaságban Európa szerepe és súlya olyan mértékben lecsökken, hogy az eddig elért eredmények és a nem kis jelentőséggel bíró szociális keretek egyaránt meg fognak semmisülni. Ebben az esetben Magyarország sajátos szerepe eltűnik, a negatív demográfiai folyamat felgyorsul, s az ország identitása is veszélybe kerül: nem tud többé hatékonyan fellépni a határain kívül élő nemzetiségei érdekében, egyre romló életszínvonala a balkáni és kelet-európai viszonyokhoz közelíti az országot, s végképp lemondhat arról, hogy szomszédai felemelkedéséhez bármilyen módon hozzájáruljon. A mai magyar közvélemény összefüggést lát az európai és az atlanti integráció között. Atlanti integrációs koncepció ugyan nem létezik, de a mai körülmények között a dolgoknak ez az összekapcsolása természetes. Tévedés lenne azt hinni, hogy az európai egységtörekvések meghiúsulása - ezalatt Franciaországban a valóságos egység megteremtését értik, s nem a britek által jobban támogatott szabadkereskedelmi övezetet - nem hatna ki károsan az atlanti szövetség jövőjére. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéről szólva ugyanis sohasem szabad elfeledkeznünk arról, hogy ez történelmileg egy alkalmi szövetség: olyan konkrét veszélyhelyzetben született, amelyről meglehetősen nehéz lenne ma azt állítani, hogy a jelenben ugyanúgy fennáll, mint 1948-ban. Ugyanakkor gazdasági, politikai és kulturális téren ténylegesen sohasem fogalmazódtak meg atlanti közösségi célok. Egyes elképzelések szerint a jelenleg olyan divatosan emlegetett világméretű globalizálódási folyamat elvezethetne idáig, de természetesen csak akkor, ha Európa engedelmesen beleidomulna az Amerika által uralt, mindent általánosító - és nivelláló - trendbe azzal az indoklással, hogy ez a „zsidó-keresztény" etikai rendszer fennmaradásának egyetlen lehetősége. Ebben a forgatókönyvben az európai nemzeti identitások lassan, de feltartóztathatatlanul elsorvadnának, nemcsak tízmilliós, de hatvan- vagy nyolcvanmilliós nagyságrendben is. Lehet, hogy vannak olyan országok és társadalmak, amelyek ebbe kényelemből vagy fatalizmusból belenyugodnának, de olyan ezeréves múltú nemzetek, mint amilyen Magyarország is, ezt nem tehetik meg. Franciaország rokonszenvének Magyarország iránt - amelynek ideje lenne, hogy megfelelő hitelt adjunk - ez is egyik oka, szövetségest és megerősítést látnak Magyarországban saját törekvéseikhez. Minden kelet-közép-európai probléma és konfliktus ellenére - az azok megoldására tett magyar kísérleteken keresztül - a franciák 14 Külpolitika
