Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 2. szám - FRANCIA KÜLPOLITIKA - Philippovich Tamás: magyarország párizsi szemmel: Közép-Európa helye a francia külpolitikában
Philippovich Tamás Magyarország új szerepe az egységesülő Európában Egész Nyugat-Európa - és Franciaország különösen - rendkívül pozitívan ítéli meg a román-magyar alapszerződést, a romániai választások nyomán előállt új helyzetet és a magyar-román közeledés ismétlődő jeleit. A franciák bíznak benne, hogy a román kormány új nemzetiségi politikája hosszú távra szól, s hogy Románia és Magyarország javuló viszonya tartósan pozitív irányban mozdítja előre a térség - amelyben központi szerepet szánnak Magyarországnak - fejlődését. A francia külpolitikai gondolkodásban a német-francia egyensúly és jó viszony az európai egység sikerének kulcskérdése. A hagyományos orosz-francia barátság mint kontinentális egyensúlyi tényező megszűnt, és kikerült a politika látóköréből. A délszláv konfliktus következtében a közép-európai régió szerepe felértékelődött, s ebben a térségben a franciák megítélése szerint is Magyarország a legstabilabb, s minden adottsága megvan ahhoz, hogy központi szerepet játsszon a régióban. A magyar külpolitikát igen józannak tartják, és nem kételkednek abban, hogy Magyarország az összes szomszédjával a lehető legjobb viszony kialakítására törekszik. Egész Nyugat-Európának - és Franciaország számára különösen - fontos Oroszország stabilitása, ezért az, hogy Magyarországnak nincsenek konfliktusai Oroszországgal és a szovjet utódállamokkal, erősíti hazánk szerepét a térségben. Ha az európai egységfolyamat az eddigi lendülettel halad a föderatív jellegű egyesült Európa felé - ami egyáltalán nem következik be automatikusan a közös pénznem bevezetésével, hanem a politikai akarat és döntések következménye, mely politikai folyamatban átmeneti megtorpanások vagy visszaesések sem elképzelhetetlenek -, akkor Magyarország előtt évszázadok óta először kedvező lehetőségek nyílhatnak meg. Budapest Kelet-Közép-Európa kereskedelmi és pénzügyi központjává válhat, és e a minőségében fontos szerepet játszhat Ukrajna és Oroszország gazdasági és társadalmi felemelkedésének segítésében. Ez a folyamat hosszú lesz, de a cél reális, s ez segíthet felülkerekedni azon a legendás magyar pesszimizmuson, amely még a francia politikai körökben is közismert. A francia diplomácia vezetőivel szemben a magyar értelmiség jelentős és befolyásos része érthetetlenül bizalmatlan és elutasító az Európai Unió bővítését illetően, és nyilatkozataikban nem rejtik véka alá, hogy a bővítési menetrend többéves széthúzásának hátterében a bővítés elodázását, sőt megtorpedózásának kísérletét látják. Sokuk szerint a Nyugat-Európa nemzetállamai közötti kapcsolatok egyszer s mindenkorra megmerevedtek, s irreális minden olyan politikai kísérlet, mely fokozatosan ugyan, de mégis gyökeres megváltoztatásukra irányul. Az euroszkeptikusok szerint ezt bizonyítják azok a nehézkes és bonyolult tárgyalások, amelyeket nap mint nap a részérdekek sorozatos összeütközése jellemez, s melyek sokszori sikertelenségét kárörömmel domborítják ki a médiumok. Akadnak olyanok is, akik az egész föderatív Európa-gondolatot károsnak minősítik, és ellenzik, hogy ehhez Magyarország csatlakozzon. Ezeknek a nézeteknek a hirdetői elvetik azt a Nyu12 Külpolitika
