Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - DOKUMENTUM - Gosztonyi Péter: Ismeretlen részletek a Barbarossa-terv diplomáciai előtörténetéhez
Dokumentum Ahogy a Führer oly világosan kijelentette, mind Németországnak, mind a Szovjetuniónak a legközelebbi jövőben az az érdeke, hogy ne szemtől szembe álljanak egymással, hanem háttal egymásnak. így a célok közösen megvalósíthatóak. Szerinte - így von Ribbentrop - ez az álláspont a legfontosabb. A többi mind részletkérdés. A történész zárómegjegyzései A jegyzőkönyvek tanulmányozása azt bizonyítja, hogy a berlini tárgyalásokat nem jellemezte az együttműködés, és azok semmiképp sem baráti légkörben zajlottak. Molotov szófukar, igen határozott és gyanakvó volt. A szovjet politika kártyáit ugyan nem fedte fel, de tudomására hozta Hitlernek, milyen irányban kíván a Szovjetunió a közeli jövőben terjeszkedni. Északon Finnország bekebelezését jelezte. Svédországot közös német-szovjet befolyás alatt akarta látni. A szovjet haditengerészetnek szabad utat kívánt az Atlantióceánra. Bulgáriát a szovjet érdekszférába kívánta vonni, Romániára, sőt Magyarországra szovjet érdekeltséget jelzett. Törökországban, a Márvány-tengeren, illetve a tengerszorosok vidékén szovjet légi és tengerészeti bázisokat kívánt. Molotov tudta, hogy az idő 1940 novemberében nem a szovjeteknek „dolgozik". Franciaország nyári összeomlása (1940. június végén) meglepte és megdöbbentette e a szovjet vezetést. Ok azzal számoltak, hogy Hitler még évekig le lesz kötve a nyugati fronton. így a Kremlnek ideje lett volna arra, hogy pótolja mindazokat az óriási hiányosságokat, amelyek a finnországi téli hadjárat során megmutatkoztak, s a Vörös Hadsereget ismét (miként 1935-ben az volt) világszínvonalra emelje. Most mindezen elképzelések dugábán dőltek. Molotov küldetése Berlinben kettős célt szolgált: a szovjetek további terjeszkedési politikáját bejelenteni, és így egyben erőt fitogtatni. Mert a Kreml urainak logikája szerint a szovjetek követelései Hitlert a Szovjetunió elleni lépéseiben bizonytalanná tehetik. A berlini tárgyalások után Moszkvában - több kormányzati szinten - értékelték Molotov küldetését. Ezek egyik eredményeként már 1941. január elején megkezdődött a Vörös Hadsereg feltöltése létszámban és fegyverzetben. Sztálin most már csak abban reménykedett, hogy Hitler nem fordul a Szovjetunió ellen mindaddig, míg Angliát térdre nem kényszeríti, hogy a németek nem fogják megismételni az első világháborús hibájukat, a többfrontos háborút. így Sztálin azt remélte, hogy az 1941-es esztendő még békés lesz a Szovjetunió számára, ami viszont a szovjetek tervbe vett gigantikus hadsereg-fejlesztési elképzeléseinek megvalósulását segítette volna elő. Tudjuk, nem így történt. A német-szovjet háború 1941. június 22-én vette kezdetét - mindkét diktátor eredeti elképzelései ellenére. 124 Külpolitika
