Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Vogel Sándor: Lucian Boia: Történelem és mítosz a román nemzettudatban
Könyvekről Lucian Boia: Történelem és mítosz a román nemzettudatban (Istorie §i mit in con§tiinfa romänmscä) Humanitás, Bukarest, 1997. 310 o. T örténelem és politika viszonylatában gyakran a következőképpen merül fel a kérdés: a történelmet hagyjuk a történészekre, a politika a politikusok dolga. A valóságban viszont a történelmet és a politikumot nem lehet egymástól légmentesen elhatárolni, a történelem nem iktatható ki a jelen politikai cselekvéseiből. Ez különösképpen akkor igaz, ha tekintetbe vesszük, hogy a történelem folyamán kialakult hagyományok, nemzettudati tényezők, sőt a mitológiai struktúrák is jelentősen befolyásolják a politikai kultúrát, az opciók és célok kidolgozását. Már Bibó István kifejtette, hogy a történelmi-politikai folyamatokra a gazdasági tényezőknél jelentősebb mértékben hathatnak a tudati-lelki adottságok. Véleménye szerint az első világháború előtt az angol vezetést sokkal jobban aggasztotta II. Vilmos császár kardcsörtető magatartása, mint az angol-német gazdasági ellentétek. Hasonló tudatilelki okokkal magyarázza Németország zsákutcás fejlődését A német politikai hisztéria okai és története című klasszikus tanulmányában. Mindez ma is így van, és ezzel magyarázható, hogy a tudati-lelki, mitológiai struktúrák kérdéskörének kutatása nemcsak a történetírásnak, hanem a politológiának is tárgya, sőt talán éppen e területen kapcsolódik a legerősebben össze a történelem és a politikum. Ezt példázza a téma megvitatása céljából néhány évvel ezelőtt megtartott amszterdami konferencia anyaga is, amely külön kötetben jelent meg.1 A kérdés különösképpen égető Kelet-Közép-Európában és fokozottan Romániában, ahol az utóbbi 200 évben kialakult és Ceau§escu nacionalista kommunizmusa által a végletekig felfokozott nemzeti mitológia szilárdult meg, amely nagy mértékben befolyásolja a belpolitikai folyamatokat, sőt a román állam külpolitikai magatartását is. Az 1989. évi fordulat lehetővé tette, hogy román történészek és politológusok a román nemzettudat alkotóelemét képező nemzeti mitológiát kritikai elemzésnek vessék alá, és megkíséreljék a bénító mitológiai struktúrákból való kilépést. A bevallott cél a román kollektív identitás, a nemzettudat modernizálása és európaizálása. Lucian Boia 1998. tavasz 125
