Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - DOKUMENTUM - Gosztonyi Péter: Ismeretlen részletek a Barbarossa-terv diplomáciai előtörténetéhez
Dokumentum lásokat. De alighogy ezek megkezdődtek, felüvöltöttek Berlinben a szirénák, brit bombázók közeledését jelezték a főváros felé. Ribbentrop, szovjet vendége és kísérőik a minisztérium légoltalmi pincéjébe tették át megbeszéléseik további színhelyét. Schmidt tolmács itt is jegyzőkönyvet készített, amely átvészelte a háborút, és később az NSZK-ban a Németország második világháborús külügyi irattára (ADAP) „D" sorozata XI. kötetében közlésre került. Mivel ezen a pincebeli tárgyaláson Molotov a Szovjetunió agresszív terveiről sokkal nyíltabban beszélt, mint Hitler előtt, közlünk ezekből kivonatosan - ha nem is szó szerinti - részleteket. Ezzel kerek egészként tárhatjuk olvasóink elé Molotov berlini látogatásának történetét. G.P. Molotov Törökországgal kapcsolatban kerek perec kijelentette, hogy számukra a montreux- i megállapodás revíziója érdektelen. O ez ügyben Törökországgal közvetlenül tárgyalja le kívánságaikat. A Szovjetunió részére a papíron lévő egyezmények nem mérvadóak. Kézzelfogható garanciára van szükség, mindezek ellenére nem zárja ki egy tárgyalás sikerét. A Szovjetunió a közel-keleti térségben nem támaszt területi igényeket. Azonban Törökország és Bulgária vonatkozásában igen. Ezekről a Führernek is beszélt. De érdekeltek a szovjetek Románia és Magyarország [! - G. P.] sorsában is. Ami ezekben az országokban történik, az nem lehet közömbös a Szovjetunió számára. A továbbiakban országa érdekelt Görögország sorsában is. Hogyan gondolkodnak erről a tengelyhatalmak? Hasonló-e az álláspontjuk, mint Lengyelország esetében? A svéd semlegesség kérdése, illetve annak gyakorlata is érdekli a Szovjetuniót. Mi erről Németország álláspontja? Még mindig tartja magát ahhoz, hogy a svéd semlegesség fenntartása mind Németország, mind a Szovjetunió érdeke? A keleti-tengeri szorosok ügye is napirenden van. Hasonlóan a „Duna Bizottság" üléseihez, e vonatkozásban is össze kell ülni tanácskozásra. Finnország esetében ő - Molotov - világosan kifejtette kormánya álláspontját. Lekötelezettje lenne a birodalmi külügyminiszternek, ha a fenti kérdésekre ő is kifejtené álláspontját. Ribbentrop nem késlekedett válaszával. Véleményét összefoglaljuk. A bolgár kérdésről ő sem tud mást mondani, mint a Führer. Egyáltalán: tisztázni kell, hogy igényel-e Bulgária szovjet garanciákat? A birodalmi kormány csak ezután foglalhat állást, s ebben a kérdésben Olaszország véleménye is kikérendő. A többi, Molotov által feltett kérdésre kapásból nem tud válaszolni. Svédország semlegessége ugyanúgy Németország, mint a Szovjetunió érdeke. Ami a Keleti-tengerrel kapcsolatos kérdést, az ottani szorosokon való áthaj ózást illeti, neki az a véleménye: nevezett tenger ezen időpontban „beltenger". Háborútól mentes. Az Atlanti-óceánon viszont dúl a háború. Lengyelország ügyében kijelenheti: a jelenlegi időpont alkalmatlan arra, hogy a lengyel ügyek újrarendezésére sor kerüljön. A balkáni helyzetről Molotov a Führerrel részletesen beszélt. Minket e térségben csak a gazdasági érdekek vezetnek. És természetesen nem kívánjuk, hogy Anglia itt előttünk lépjen. 1998. tavasz 123
