Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - DOKUMENTUM - Gosztonyi Péter: Ismeretlen részletek a Barbarossa-terv diplomáciai előtörténetéhez
Dokumentum szág, Spanyolország és Franciaország között. Úgy hiszi, ezekre talált olyan megoldást, mely az összes felet kielégíti. Bár nem könnyű Észak-Afrika vonatkozásában a francia és a spanyol igényeket közös nevezőre hozni, de a jövendő területszerzést szem előtt tartva sikerült a kiegyezés. Miután a nyugati kérdések megoldódtak, Keleten is hasonlóan kell eljárni. Itt most nem csupán a Szovjetunió és Törökország közötti ellentétekre gondol, hanem nagyobb térségekben gondolkodik. Ez nemcsak a nagy-ázsiai területre vonatkozik, hanem kimondottan tiszta ázsiai területekre, amelyek Oroszországtól délre terülnek el, és amelyeket Németország már most orosz érdekeltségűnek ismer el. Azt kell elérni, hogy az újonnan megkapott területeken minden baráti államnak legalább 50-100 évre elegendő feladata legyen a működését kiépíteni. Molotov ellenvetése az volt, hogy a Führer itt most egy sor olyan kérdést vetett fel, amelyek nem Európára, hanem a kontinensen kívüli egyéb területekre vonatkoznak. O viszont csak Európa térségében gondolkodik, illetve a földrészhez közel álló területekben, mint például Törökország. A Szovjetunió mint fekete-tengeri hatalom más országokkal együtt itt érdekelt fél. Ebben az összefüggésben létezik egy másik meg nem oldott kérdés, amely a Duna Bizottság ülésein éppen napjainkban merül fel.19 Egyébként a Szovjetunió nemrég fejezte ki Romániának elégedetlenségét azért, mert ezen ország anélkül, hogy Oroszországgal konzultált volna, Németország és Olaszország részéről határbiztosítékokat kapott.20 A szovjet kormány álláspontját a kérdésben az előzőekben kétszer is kifejtette, és az a nézete [neki, Molotovnak - G. P.], hogy ezen határgaranciák a Szovjetunió érdekei ellen vannak, „ha szabad álláspontunkat kissé keményebben megfogalmazni".21 Épp ezért teszi most kérdése tárgyává: nem lehetne-e ezen német és olasz garanciákat hatályon kívül helyezni?22 A Führer válasza: Erről tárgyalhatunk. De bizonyos időnek el kell telnie, hogy egy ilyen garancia visszavonható legyen. Az azonnali hatályon kívül helyezés a jelen helyzetben kizárt dolog. Ez egyébként a Szovjetuniót is érinti, mivel fekete-tengeri hatalom. Molotov ezek után a [török] tengeri szorosok kérdését feszegette, amelyek mind a krími háborúban, mind az 1918-19-es események során Anglia támadása előtt amolyan nyitott kaput jelentettek Oroszország felé. A mostani helyzetben e probléma a Szovjetuniónak azért is fenyegető, mivel a britek Görögországban már jelen vannak. A Szovjetunió biztonsága érdekében ezért szorosabbá kell vonni Oroszország és a többi feketetengeri ország közötti együttműködést. Ezek rendezése kapcsán, ő - Molotov - felteszi a Führernek a kérdést: mit szólna Németország, ha Bulgária esetében Oroszország ugyanolyan biztosítékokat nyújtana [Szófiának], mint amilyeneket Románia kapott Német- és Olaszországtól? Mielőtt kormánya e vonatkozásban „lépne", szeretné Németország, később Olaszország nézetét megismerni. A Führer válasza Molotov kérdésére: a tengeri szorosok ügyét német vonatkozásban a birodalmi külügyminiszter említette. O maga azt az álláspontot képviseli, hogy e kérdést a montreux-i megállapodás felülvizsgálatánál a szovjet érdekek figyelembevételével újra rendezzék23 A birodalmi külügyminiszter csatlakozik a Führer válaszához. Hozzáteszi még, hogy e téren az olaszok nem fognak akadékoskodni. 118 Külpolitika
