Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)

1998 / 1. szám - DOKUMENTUM - Gosztonyi Péter: Ismeretlen részletek a Barbarossa-terv diplomáciai előtörténetéhez

Dokumentum megszűnnek, ha a német csapatok elhagyják a finn földet. Ha mindezeket összevetjük, és a dolgokat reálisan értékeljük, akkor Németország és Oroszország között nincs vi­szály.15 A Führer ismételten megerősítette, hogy Finnország az orosz érdekeltségbe tartozik, ezért kár tovább vitatkozni a részleteken; az elméleti viták helyet foglalkozzunk a fon­tosabb problémákkal. Anglia térdre kényszerítése után a brit birodalom csődtömegéből mintegy 40 millió­nyi négyzetkilométer nagyságú terület fog visszamaradni. Ennek elosztását kell előké­szíteni. Ebből a csődtömegből Oroszországnak is jut terület. Szabad kijárást kaphat a világtengerekre. És teljesülhet régi kívánsága: megnyílhatnak előtte a jégmentes tenge­rek. Egy kisebbség, 43 millió angol kormányozta mindeddig az e területeken élő 600 milliós lakosságot. O azon van, hogy ezt a kisebbséget legyőzze. Hiszen Amerika sem tesz jelenleg mást, mint hogy már most bizonyos területeket e brit csődtömegből ma­gának biztosít. Németország természetesen nem kíván újabb konfliktust, amely figyel­mét az angol szigetekről elterelné. Épp ezért kellemetlen neki Olaszország háborúja Görögországgal, mert ez Európa peremén katonai erőket köt le,16 amikor pedig most minden erőt Anglia ellen kell csatasorba állítani. Hasonló probléma merülne fel, ha a Keleti-tenger körzetében háború törne ki. Az Anglia elleni háború az utolsó leheletig megvívandó, és neki semmi kétsége nincs afelől, hogy a brit vereség a világbirodalom széteséséhez vezet. Utópisztikus elképzelés az, hogy egy világbirodalom Kanadából kormányozható és együtt tartható.17 Ezen előfeltevés alapján óriási perspektívák nyíl­nak meg. Ezeket a legközelebbi hetekben Oroszországgal meg kell tárgyalni, és diplo­máciai úton módot kell találni ahhoz, hogy miként lássunk hozzá a probléma megol­dásához. Az összes államok - amelyeknek érdeke, hogy részesüljenek e brit területi csődtömegből - félre kell hogy tegyék egymás közötti konfliktusaikat, és a brit csőd­tömeg elosztásán kell munkálkodniuk. Ez vonatkozik Németországra, Franciaország­ra, Olaszországra, Oroszországra és Japánra. Molotov válaszában kifejtette, ő a Führer gondolatmenetét nagy figyelemmel kísérte, és mindennel, amit hallott, véleménye megegyezik. Most ezekhez keveset tudna hozzá­tenni. A Führer felkészült a probléma feltárására, és bizonyára megvannak a tervei is. A legfontosabb szerinte mielőbb elgondolkozni egy újabb német-orosz együttműködé­sen.18 Ebbe Olaszországot és Japánt is bele lehetne vonni. Az eközben a már zajló ese­ményeken változtatni nem szabad. Inkább ezek alapján a jószomszédi viszonyt kell folytatni. A Führer válaszában a maga részéről kijelentette, hogy a nagy perspektívák kidolgo­zása rengeteg munkát igényel, s mindez nem könnyű. Szeretné eloszlatni az oroszok ag­gályait: ő - a Führer - nem kívánja Franciaországot annektálni. Inkább egy közös ér­dekeken alapuló világkoalíció létrehozása a célja, amely Spanyolországból, Franciaor­szágból Olaszországból, Németországból és Szovjet-Oroszországból, illetve Japánból állna, és Észak-Afrikától Kelet-Azsiáig húzódna, figyelembe véve mindazon államok kívánságait, amelyek a brit csődtömegből területeket óhajtanak. Ezen érdekközösségen belül mindenféle félreértést tisztázni vagy legalábbis semle­gesíteni kell. Számtalan kérdésről van szó, például Nyugaton Németország, Olaszor­1998. tavasz 117

Next

/
Thumbnails
Contents