Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - DOKUMENTUM - Gosztonyi Péter: Ismeretlen részletek a Barbarossa-terv diplomáciai előtörténetéhez
Dokumentum megszűnnek, ha a német csapatok elhagyják a finn földet. Ha mindezeket összevetjük, és a dolgokat reálisan értékeljük, akkor Németország és Oroszország között nincs viszály.15 A Führer ismételten megerősítette, hogy Finnország az orosz érdekeltségbe tartozik, ezért kár tovább vitatkozni a részleteken; az elméleti viták helyet foglalkozzunk a fontosabb problémákkal. Anglia térdre kényszerítése után a brit birodalom csődtömegéből mintegy 40 milliónyi négyzetkilométer nagyságú terület fog visszamaradni. Ennek elosztását kell előkészíteni. Ebből a csődtömegből Oroszországnak is jut terület. Szabad kijárást kaphat a világtengerekre. És teljesülhet régi kívánsága: megnyílhatnak előtte a jégmentes tengerek. Egy kisebbség, 43 millió angol kormányozta mindeddig az e területeken élő 600 milliós lakosságot. O azon van, hogy ezt a kisebbséget legyőzze. Hiszen Amerika sem tesz jelenleg mást, mint hogy már most bizonyos területeket e brit csődtömegből magának biztosít. Németország természetesen nem kíván újabb konfliktust, amely figyelmét az angol szigetekről elterelné. Épp ezért kellemetlen neki Olaszország háborúja Görögországgal, mert ez Európa peremén katonai erőket köt le,16 amikor pedig most minden erőt Anglia ellen kell csatasorba állítani. Hasonló probléma merülne fel, ha a Keleti-tenger körzetében háború törne ki. Az Anglia elleni háború az utolsó leheletig megvívandó, és neki semmi kétsége nincs afelől, hogy a brit vereség a világbirodalom széteséséhez vezet. Utópisztikus elképzelés az, hogy egy világbirodalom Kanadából kormányozható és együtt tartható.17 Ezen előfeltevés alapján óriási perspektívák nyílnak meg. Ezeket a legközelebbi hetekben Oroszországgal meg kell tárgyalni, és diplomáciai úton módot kell találni ahhoz, hogy miként lássunk hozzá a probléma megoldásához. Az összes államok - amelyeknek érdeke, hogy részesüljenek e brit területi csődtömegből - félre kell hogy tegyék egymás közötti konfliktusaikat, és a brit csődtömeg elosztásán kell munkálkodniuk. Ez vonatkozik Németországra, Franciaországra, Olaszországra, Oroszországra és Japánra. Molotov válaszában kifejtette, ő a Führer gondolatmenetét nagy figyelemmel kísérte, és mindennel, amit hallott, véleménye megegyezik. Most ezekhez keveset tudna hozzátenni. A Führer felkészült a probléma feltárására, és bizonyára megvannak a tervei is. A legfontosabb szerinte mielőbb elgondolkozni egy újabb német-orosz együttműködésen.18 Ebbe Olaszországot és Japánt is bele lehetne vonni. Az eközben a már zajló eseményeken változtatni nem szabad. Inkább ezek alapján a jószomszédi viszonyt kell folytatni. A Führer válaszában a maga részéről kijelentette, hogy a nagy perspektívák kidolgozása rengeteg munkát igényel, s mindez nem könnyű. Szeretné eloszlatni az oroszok aggályait: ő - a Führer - nem kívánja Franciaországot annektálni. Inkább egy közös érdekeken alapuló világkoalíció létrehozása a célja, amely Spanyolországból, Franciaországból Olaszországból, Németországból és Szovjet-Oroszországból, illetve Japánból állna, és Észak-Afrikától Kelet-Azsiáig húzódna, figyelembe véve mindazon államok kívánságait, amelyek a brit csődtömegből területeket óhajtanak. Ezen érdekközösségen belül mindenféle félreértést tisztázni vagy legalábbis semlegesíteni kell. Számtalan kérdésről van szó, például Nyugaton Németország, Olaszor1998. tavasz 117
