Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)

1998 / 1. szám - DOKUMENTUM - Gosztonyi Péter: Ismeretlen részletek a Barbarossa-terv diplomáciai előtörténetéhez

Dokumentum Hogy mindez Lengyelország felosztása során történt - amely felvetett bizonyos prob­lémákat, s ez viszont az oroszokat késztette arra, hogy emiatt szót emeljenek -, ez sze­rinte elhanyagolható kérdés. Mindenesetre a lublini vajdaság kicserélése litván terüle­tekért nem a német gazdaság érdekeit szolgálta. Német részről azonban belátták, hogy az események menete során történhetnek olyan váratlan dolgok, amelyek a korábban megkötött megegyezés revízióját kívánják. Ugyanez vonatkozik Bukovinára is. Német részről az eredeti megállapodás szerint csak Besszarábiára mondtak ki érdektelenséget. Ennek ellenére mégis belátták, hogy ez a megállapodás bizonyos körülmények miatt a másik fél részére szükséges - és ezért nem tiltakoztak.4 Finnország esetében is ez a helyzet. Németországnak e térségben nincsenek érdekelt­ségei. Ez az orosz kormány előtt is ismeretes. Az orosz-finn háború ideje alatt Németország be is tartotta és másokkal is betartatta a közös megegyezés szerinti sem­leges magatartást.5 Molotov itt közbeszólt: valóban, Németország e téren betartotta a szerződés által meg­követelt álláspontot. A Führer ezt kiegészíti azzal, hogy Bergennél a németek még azokat az idegen hajó­kat is feltartóztatták, amelyek fegyvert és lőszert szállítottak a finneknek. Erre Német­országnak joga volt, bár ezen tettével kivívta a világ többi részének kritikáját, főleg Své­dországét. Ennek következménye is lett. A Norvégia elleni hadjárat során, amely ön­magában sem kevés rizikóval járt, bizonyos számú német hadosztályt biztosításként kellett Svédország ellen tartalékolni, amelyre máskülönben nem lett volna szükség. A valós helyzet a következő: a német-orosz megállapodás elismeri, hogy Finnország elsősorban Oroszország befolyási övezetén belül fekszik, és annak érdekeltségébe tar­tozik. Ebből azonban Németország számára a következő problémák adódnak: 1. A háború időtartama alatt Németországnak szüksége van a finnországi nikkel- és faexportra. 2. Németország semmiféle nagyobb konfliktust nem kíván a Keleti-tengeren, mert ez a mozgási lehetőségét, amely a világtengeren amúgy is csekély, a továbbiakban csak még jobban beszűkítené. Aki olyasmit állít, hogy Finnországot német csapatok szállták meg, az valótlansá­gokat mond. Mindezekből csak annyi az igazság, hogy Kirkenesbe [Norvégia] német csapatszállítások vannak folyamatban. Ezek Finnország területén át történnek. Ezekről az oroszoknak is van tudomásuk, hiszen a szállítmányok indulását és menetirányát a németek hivatalosan bejelentik. Az út igen hosszú. A német szerelvényeknek így itt is, ott is néha meg kell állniuk. Ha ezen csapatszállítások befejeződnek, német csapatok a továbbiakban nem fognak finn földön tartózkodni. 0 - a Führer - evvel azt akarja je­lezni, hogy mind a német, mind pedig az orosz érdek azt kívánja, hogy a keleti-tengeri térség ne váljon harci zónává. Az orosz-finn háború óta hadműveleti vonatkozásban olyan fordulatra került sor, amely számunkra előnytelen. Anglia távolsági bombázó­kat és rombolókat építtetett, amelyek képesek nagy távolságokban is működni. Ezál­tal az angoloknak lehetőségei lennének finn támaszpontokon tevékenykedni. 1998. tavasz 111

Next

/
Thumbnails
Contents