Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - DOKUMENTUM - Gosztonyi Péter: Ismeretlen részletek a Barbarossa-terv diplomáciai előtörténetéhez
Dokumentum Hogy mindez Lengyelország felosztása során történt - amely felvetett bizonyos problémákat, s ez viszont az oroszokat késztette arra, hogy emiatt szót emeljenek -, ez szerinte elhanyagolható kérdés. Mindenesetre a lublini vajdaság kicserélése litván területekért nem a német gazdaság érdekeit szolgálta. Német részről azonban belátták, hogy az események menete során történhetnek olyan váratlan dolgok, amelyek a korábban megkötött megegyezés revízióját kívánják. Ugyanez vonatkozik Bukovinára is. Német részről az eredeti megállapodás szerint csak Besszarábiára mondtak ki érdektelenséget. Ennek ellenére mégis belátták, hogy ez a megállapodás bizonyos körülmények miatt a másik fél részére szükséges - és ezért nem tiltakoztak.4 Finnország esetében is ez a helyzet. Németországnak e térségben nincsenek érdekeltségei. Ez az orosz kormány előtt is ismeretes. Az orosz-finn háború ideje alatt Németország be is tartotta és másokkal is betartatta a közös megegyezés szerinti semleges magatartást.5 Molotov itt közbeszólt: valóban, Németország e téren betartotta a szerződés által megkövetelt álláspontot. A Führer ezt kiegészíti azzal, hogy Bergennél a németek még azokat az idegen hajókat is feltartóztatták, amelyek fegyvert és lőszert szállítottak a finneknek. Erre Németországnak joga volt, bár ezen tettével kivívta a világ többi részének kritikáját, főleg Svédországét. Ennek következménye is lett. A Norvégia elleni hadjárat során, amely önmagában sem kevés rizikóval járt, bizonyos számú német hadosztályt biztosításként kellett Svédország ellen tartalékolni, amelyre máskülönben nem lett volna szükség. A valós helyzet a következő: a német-orosz megállapodás elismeri, hogy Finnország elsősorban Oroszország befolyási övezetén belül fekszik, és annak érdekeltségébe tartozik. Ebből azonban Németország számára a következő problémák adódnak: 1. A háború időtartama alatt Németországnak szüksége van a finnországi nikkel- és faexportra. 2. Németország semmiféle nagyobb konfliktust nem kíván a Keleti-tengeren, mert ez a mozgási lehetőségét, amely a világtengeren amúgy is csekély, a továbbiakban csak még jobban beszűkítené. Aki olyasmit állít, hogy Finnországot német csapatok szállták meg, az valótlanságokat mond. Mindezekből csak annyi az igazság, hogy Kirkenesbe [Norvégia] német csapatszállítások vannak folyamatban. Ezek Finnország területén át történnek. Ezekről az oroszoknak is van tudomásuk, hiszen a szállítmányok indulását és menetirányát a németek hivatalosan bejelentik. Az út igen hosszú. A német szerelvényeknek így itt is, ott is néha meg kell állniuk. Ha ezen csapatszállítások befejeződnek, német csapatok a továbbiakban nem fognak finn földön tartózkodni. 0 - a Führer - evvel azt akarja jelezni, hogy mind a német, mind pedig az orosz érdek azt kívánja, hogy a keleti-tengeri térség ne váljon harci zónává. Az orosz-finn háború óta hadműveleti vonatkozásban olyan fordulatra került sor, amely számunkra előnytelen. Anglia távolsági bombázókat és rombolókat építtetett, amelyek képesek nagy távolságokban is működni. Ezáltal az angoloknak lehetőségei lennének finn támaszpontokon tevékenykedni. 1998. tavasz 111
