Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - DOKUMENTUM - Gosztonyi Péter: Ismeretlen részletek a Barbarossa-terv diplomáciai előtörténetéhez
Dokmmhmi sét, amelyek tőle távol vannak, és amelyekben sem politikai, sem katonai érdekeltségei nincsenek. 3. Ezzel szemben jelenleg olyan igények merülnek fel, amelyeknek szükségességére a háború folyamatában derült fény. Ezek birtoklása Németország számára életszükséglet. Ide tartoznak bizonyos katonai alapanyagok, amelyek Németország számára pótolhatatlanok. Talán Molotov úr itt azt az álláspontot képviseli, hogy egyik vagy másik esetben ezek az igények a birodalmi külügyminiszter9 és Sztálin között megkötött megállapodás tényét sértik.10 Ilyenfajta nézeteltérések felmerültek már a Lengyelország elleni orosz hadjárat során is.11 Igaz, csak néhány esetben. A német és az orosz érdekeket figyelembe véve és azt a legnagyobb nyugalommal szemlélve és mérlegelve ő - Hitler - kész nem csak koncessziókat felajánlani, hanem amennyiben Oroszország érdekei megkívánják, Litvánia esetében Oroszország javára dönteni.12 Gazdaságilag ugyan Litvánia mindenesetre számunkra előnyöket hozott, de beláttuk, hogy politikailag szükséges Oroszország javára koncessziókkal élni. így ezen említett területen készek vagyunk arra, hogy Oroszország érdekeit szem előtt tartva - épp az együttműködés érdekében, hogy Németország és Oroszország között mindenféle feszültséget elkerüljünk - egy új helyzet rendezésébe beleegyezzünk. Hasonlóan jártunk el Dél-Tirol esetében is.13 Hiszen Németország vonatkozásában is voltak a háborúban olyan pillanatok, amelyeket nem láthattunk előre, azonban hadműveleteink vezetése közben feltétlenül meg kellett oldanunk őket. Ő - mármint a Führer -, átgondolta mindazon teendőket, amelyekkel nagyvonalúan kiküszöbölhetőek a Németország és Oroszország között mostanában észlelhető pillanatnyi zavarok. Milyen új alapokra kell a német-orosz együttműködést helyezni? Németország mindenekelőtt a következő álláspontokat óhajtja tisztázni: 1. Térségi kérdések. A háború folyamán Németország olyan hatalmas területek birtokába jutott, amelyek teljes kiaknázásához száz év is szükséges lehet. 2. Feltétlenül szükséges Közép-Afrikában bizonyos gyarmati területek birtoklása. 3. Németországnak feltétlen szüksége van bizonyos hadi nyersanyagokra, amelyeket minden körülmények között meg kell szereznie. 4. Nem tűrheti el, hogy bizonyos területeken ellenséges államok haditengerészeti vagy légierőbázisokat tartsanak fenn, illetve rendezzenek be. Semmi esetre sem kíván szovjet érdekeket sérteni. Az orosz birodalom terjeszkedésébe nem akar beleszólni. Ez német érdekeket semmiképp sem sért. (Molotov közbeszól: Helyes!) Ha mindkét ország ezen felismerések alapján tevékenykedik, működésüket közösen - ez saját érdekük is - fejtik ki, egy sor nehézséget, viszályt és idegeskedést megtakaríthatnak. Természetesen világos, hogy a két ország mindig is egymástól függetlenül a világ két hatalmas részeként fog létezni. Mindegyikük jövőjét saját elképzeléseinek megfelelően formálhatja, ha eközben a másik fél érdekei nem csorbulnak. Németországnak Ázsiában nincsenek érdekeltségei, ez alól csak a gazdasági és kereskedelempolitikai ágazatok képeznek kivételt. De a gyarmatosítási törekvésektől ezek távol állnak. Ezenkívül tisztában van azzal is, hogy Ázsiában gyarmati vonatkozásban Japán a leginkább érdekelt fél. Ha például Kína a most ébredő nemzetek érdeklődésének középpontjába kerülne, az ott élő embertömegek nagysága mindenféle gyarmatosítást lehetetlenné tenne. 204 Külpolitika
