Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 3. szám - A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS HÁTTERE - Gyarmati György: A független Erdély alkotmány-koncepciója a béke-előkészítés időszakában
A független Erdély alkotmánykoncepciója a kelet-európai népek végleges békéjéhez és együttműködéséhez vezet. A Független Erdély a legszilárdabb híd lenne Magyarország és Románia között, Véget vetne az évszázados viszálykodásnak és gyűlölködésnek és ugyanakkor biztos alapja lehetne a két ország gazdasági egységének. [Itt következik a kihagyott, „Történelmi múlt" című summázat.] A Független Erdély alkotmánya Figyelembe kell venni, hogy a potsdami értekezleten kiadott nyilatkozatban az erdélyi németség (szászság) kitelepítéséről nincs szó. Tehát az erdélyi németség (szászság) továbbra is szülőföldjén marad és vele az erdélyi alkotmány megalkotásánál éppen úgy számolni kell, mint Erdély többi népével. Erdély, mint független állam csak föderatív, szövetséges köztársaság lehet: Erdélyi Szövetséges Köztársaság elnevezéssel. A szövetséget három egyenrangú fél: a román, a magyar és a német (szász) alkotja. A szövetségi alkotmányba bele kell foglalni, hogy a három erdélyi nép egymással szemben teljesen egyenlő jogú nemzetet alkot. Tehát minden nép nemzeti szabadságot élvez és saját maga intézi belső ügyeit a közoktatás, közigazgatás és az igazságszolgáltatás terén. Kizárólag a közös központi állami igazgatást intézi együttesen a három nép, illetőleg annak központi alkotmányos képviselete. Erdélynek évszázadokon keresztül országgyűlése volt. Az országgyűlés az Erdélyi Szövetséges Köztársaságban is fenntartandó. Az állam feje a köztársasági elnök. Az államigazgatás központi igazgatási szerve a szövetségi tanács. Az Erdélyi Szövetséges Köztársaság elnöke egyúttal a szövetségi tanács elnöke is, vagyis más szóval az államfő és a kormány feje azonos személy. Az Erdélyi Szövetséges Köztársaság elnökét az országgyűlés választja. Ugyancsak az országgyűlés választja a szövetségi tanács tagjait is. Az Erdélyi Szövetséges Köztársaság alkotmányában ki kell nyilatkoztatni, hogy a három nyelv: román, magyar és német teljesen egyenjogú a közhivatali érintkezésben. Részletesen alaptörvénnyel kell szabályozni a nyelvhasználat kérdését. Majdnem szóról szóra át lehet venni az 1863/64. évi nagyszebeni országgyűlésen megszavazott és I. Ferenc József által szentesített erdélyi nyelv törvényt.29 Ez a törvény a mai igényeket is tökéletesen kielégíti. Románok, szászok és magyar részről Fogarassy Mihály erdélyi katolikus püspök és társai elfogadták és egyhangúan megszavazták az 1863/64. évi erdélyi országgyűlésen ezt a nyelvtörvényt, amelynek az életbeléptetését a dualizmus idején az erdélyi románok állandóan követelték. Külön törvénnyel kell rendezni a Független Erdély területének közigazgatási törvényhatósági felosztását. Itt szintén irányadók lehetnek az 1863/64. évi erdélyi országgyűlés munkálatai. Az erdélyi törvényhatósági rendszer sok tekintetben hasonlít a svájci kantonrendszerhez. A cél az, hogy az adott helyzetnek megfelelően az egynemzetiségűek kisebb vagy nagyobb törvényhatóságokban együvé kerüljenek. A vegyes nemzetiségű törvényhatóságokban a kisebbség védelmét intézményesen biztosítani kell. 1997. ősz 137
