Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 3. szám - A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS HÁTTERE - Gyarmati György: A független Erdély alkotmány-koncepciója a béke-előkészítés időszakában
Gyarmati György Az Erdélyi Szövetséges Köztársaság semlegességét az új nemzetközi biztonsági szervezet és annak tagállamai külön-külön is garantálják Éppen ezért általános hadkötelezettsége az Erdélyi Szövetséges Köztársaság állampolgárainak nincs. A fegyveres polgárőrség biztosítja az állam belső rendjét és békéjét. A Szövetségi Tanács székhelye Kolozsvár. A Független Erdély zászlójának színei: kék és arany. Emellett az állami zászló mellett azonban minden nép szabadon használhatja saját nemzeti zászlóját. A Független Erdély területe azonos a régi történelmi Erdély területével. A terület nagysága 61 400 km2. [Itt különböző statisztikai összesítések következnek Erdély területének művelési ágak szerinti megoszlásáról, népességének etnikai arányairól, megyénkénti bontásban, illetve városok és falvak szerinti belső megoszlás alapján.] Kívánatos lenne, hogy Magyarország területe az északi részen30 érintkezzék a Független Erdély területével. Ez nem megvalósíthatatlan kívánság, mert a néprajzi és földrajzi feltételek egyaránt adva vannak. Erdély felé Magyarország határait ki kell bővíteni a magyar többségű területekkel és akkor az érintkezés megtörténhetik. A Független Erdélyben a lakosság abszolút többsége román. A kultúrahordozó városi lakosság abszolút többsége az 1930. évi román népszámlálás szerint is magyar és német. A magyarság az erdélyi városokban relatív többséget képez. Ez a nemzetiségi megoszlás azonban Erdély függetlenségét nem befolyásolhatja. A nemzetiségi ellentéteknek az egyének és népek közt a demokratikus Erdélyben éppen úgy el kell tűnniük, miként az egykor annyira éles vallási ellentétek eltűntek. Példa reá Svájc, hogy egy nagy többségben levő nép mennyire békésen össze tud férni a sokkal kisebb számú népekkel. A svájci németek száma aránylag sokkal nagyobb a többi svájci néppel szemben, mint az erdélyi románoké az erdélyi magyarokéval és németekével szemben. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Svájc szomszédságában van a német birodalom, és mégis mindennek ellenére a svájci népek belső békéje és szövetsége örökre megingathatatlan maradt. Román, magyar és szász érdek, sőt nemzetközi érdek is, hogy ez Erdélyben is így legyen. 2. Az önálló (autonóm) Erdély Magyarország keretén belül Erdély autonómiája megvalósítható a demokratikus Magyarország keretében. Ezen azonban túl kell menni, mert - ha a múltban jó is volt ez a megoldás -, ma már túlhaladta az idő. A magyar liberális állameszme legkiválóbb hívei már a XIX. század második felétől kezdve hirdetik, hogy a nemzetiségi kérdést csak az autonómiák alapján lehet megoldani. Mocsári Lajos és Eötvös József már az 1850-es években az önkormányzati rendszert ajánlják a kérdés megoldására. Kossuth Lajos közismert Duna-konföderációs tervében ennél tovább megy. Az 1860-as évek elején elfogadja azt a megoldást, hogy Erdély mint külön ország vegyen részt a Duna-konföderációban. Ezzel kapcsolatban csak egy kikötése volt, hogy Erdély a konföderáción belül perszonális unióban maradjon Magyarországgal. 1918-ban a Károlyi kormány nemzetiségi minisztere, a nemzetiségi kérdés egyik nemzetközileg is el138 Külpolitika
