Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 1. szám - ÚTKÖZBEN - Vörös Imre: Az Európai megállapodás magyar bírósági alkalmazása
retizálja az EM, így aligha tekinthető másnak, mint „jogszabály-szerkesztési" elnézésnek a 39. § szóhangzata, amely a 38. § rendelkezéseit - megítélésem szerint - tévesen „célkitűzéseknek" nevezi, és végrehajtást helyez kilátásba. Úgy tűnik, hogy a szabályozás -minthogy tartalmának határozottsága folytán végrehajtásra nem szorul - definitive jogokat létesít, és a kötelezettségek tartalmának konkrét meghatározása, illetve meghatározhatósága folytán a jogok tartalmát is egyértelművé, azaz konkrét jogvita, jogérvényesítés céljára alkalmassá teszi. b) Az állampolgárok és vállalatok letelepedésének szabadsága (IV. cím II. fejezet) kapcsán a 44-45. § szintén a diszkriminációmentesség követelményét (itt a hazai természetes és jogi személyekkel azonos elbánást) írja elő. Az 53. § pedig (az említett 35. §-hoz hasonlóan) a szabadság korlátozásához annak indokoltságát és e körben a közrend, közegészségügy, közbiztonság védelmét említi. A jogi szabályozás e szempontoknak való megfelelése szintén alkotmánybírósági jogvita tárgyát képezheti az egyedi jogsértésből kialakuló jogvita kapcsán. c) A IV. címre vonatkozó általános rendelkezések között az 58. § írja elő, hogy a nemzeti jogok alkalmazása nem csorbíthatja az EM kifejezett rendelkezéséből adódó, azon alapuló előnyöket (ha csorbítaná, a magyar jogalkalmazónak jogvédelmet kell biztosítania). 3.3. Az V. cím a gazdasági versennyel kapcsolatos és más gazdasági rendelkezéseket tartalmazza. a) A gazdasági versenyre vonatkozó 62. § az Európai Közösségeket létrehozó (római) szerződés (EKSZ) 85-86. §-át leegyszerűsített formában tartalmazza. Minthogy a hatályos versenytörvény a közösségi joggal sokkal inkább harmonizált, mint a 62. § tartalma, így problémamentesnek tekinthető e rendelkezés alkalmazása (ha ugyan ezt a lehetőséget a hatályos versenytörvény eleve nem abszorbeálja). b) Minthogy a jogharmonizációra vonatkozó magyar állami kötelezettség „puha" (soft) nemzetközi jogi kötelezettségként fogható fel (az ismert „as far as possible" kitétel alapján), önmagában véve a gazdasági természetű jogharmonizációs állami kötelezettség teljesítése nehezen „mérhetően", elvontan, meglehetősen határozatlan kontúrokkal vezethető csak le az EM-ből. Az iparjogvédelem védelmi szintjének pl. (65. §) csak hasonlónak kell lennie a közösségihez, így erre a rendelkezésre konkrét jogot, illetve ennek megsértését alapítani aligha lehet. 4. Az EM többi rendelkezése Az EM egyebekben nem tartalmaz konkrét jogok konstituálásához alapot adó állami kötelezettségeket: a gazdasági együttműködés programszerű klauzulákban fogalmazódik meg. Ilyen pl. a 99. § által kilátásba helyezett pénzügyi támogatás - erről azonban a magyar bíróság alighanem hiába jelentené ki, hogy XY magyar vállalkozónak alanyi jogát sértette az EU pénzügyi támogatásának elmaradása... 72 Külpolitika
