Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 1. szám - ÚTKÖZBEN - Vörös Imre: Az Európai megállapodás magyar bírósági alkalmazása
Az Európai megállapodás magyar bírósági alkalmazása zák, azonban közvetetten az egyén: természetes vagy jogi személyek számára is jogot alapítanak, hiszen a jogszabályon alapuló jogsértő - az EM rendelkezését sértő - egyedi közigazgatási határozat bíróság előtt megtámadható. Az eljárás tartalmilag is lefolytatható, mivel a jogokat-kötelezettségeket maga az EM tartalmazza (9-10. §). b) A IV. fejezetbe foglalt „Közös rendelkezések" közül ugyancsak jogot keletkeztet az állam számára kötelezettségként megfogalmazott ún. stand still clause (az aláíráskori jogszabályi helyzet „befagyasztása", a jogi szabályozás terhesebbé változtatásának: új vámok, kontingensek bevezetésének tilalma - 25. §). A 26. §-ba foglalt diszkriminációtilalom ugyancsak kötelezi az eljáró hatóságot, egyedi jogvita alapjául szolgálhat csakúgy, mint a rendkívüli vámemelés lehetőségének 5 évre korlátozása (28. §), pontosabban a leépítés elmaradása. Hasonló jellegű rendelkezést tartalmaz a 29-31. § a dömpingszabályok megfogalmazásával, ahol a dömping miatti vámpótlék egyedi közigazgatási határozatban történő kiszabása tehető egyedi jogvita tárgyává. Különösen ez a helyzet, ha a kiszabás diszkriminatív (31. §). A diszkriminációtilalom mindazonáltal általában is az EM ismételten visszatérő rendelkezése a legkülönfélébb aspektusokban: ilyen rendelkezést tartalmaz - így megsértése jogvita tárgyává tehető - a 32., 35., 37., 44. § (2) bek., a 45. § (1) bek., a 66. § (1) bek. és a 111. §. A 32. § alapján eljárás indulhat ugyancsak diszkrimináció miatt, ha ezt az állami monopólium „kiigazításának" elmaradása eredményezi. A 35. § - az európai közösségi jogból ismert híres „Cassis de Dijon"-ügy mintájára18 - elfogadja az áruk szabad mozgásának jogszabályalkotás révén történő korlátozását, ha ezt a közerkölcs és a közérdek, a közbiztonság, vagy a közegészségügy szempontjai indokolják, azzal azonban, hogy a szabály nem lehet diszkriminatív és nem valósíthatja meg a kereskedelem rejtett korlátozását. Aligha kétséges, hogy adott konkrét közigazgatási határozat vagy ítélet kapcsán jogvita tárgyát képezheti az, hogy az alkalmazott jogszabályi korlátozás egyáltalán indokolt-e, és amennyiben indokolt, nem valósít-e meg diszkriminációt vagy a kereskedelem rejtett korlátozását. Ezt az egyedi jogsértésből kialakuló jogvitát végső soron és általánosságban nyilván az indítványtételre jogosított indítványa alapján vagy hivatalból indult alkotmánybírósági eljárás döntheti el (1. fent IV. 1. 3. pont). 3.2. Az EM IV. címe foglalkozik a dolgozók mozgásával, letelepedésével, és a szolgáltatások szabad mozgásával. a) A dolgozók mozgásának szabadságával, különösen a szociális biztonság kérdéskörével foglalkozó címben a 37. § csak az állampolgárság miatti diszkrimináció esetén konstituál - nézetem szerint - alanyi jogot (más természetű diszkrimináció esetén nem). A szociális biztonsággal összefüggő kötelezettségvállalások sorozatát tartalmazza a 38. §: a kötelezettségvállalások tartalmát külön-külön mindkét félre nézve konk1997. tavasz 71
