Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 1. szám - ÚTKÖZBEN - Vörös Imre: Az Európai megállapodás magyar bírósági alkalmazása
Az Európai megállapodás magyar bírósági alkalmazása 111. Az EM mint nemzetközi szerződés és alkalmazandósága a magyar jogrendben 1. Az EM alkotmányjogi megítélése 1.1. Az EM nemzetközi szerződés, amelyet a magyar Országgyűlés megerősített és törvénnyel kihirdetve a belső jog részévé tett, majd a hivatalos lapban közzétett. Ha ez a törvény másik törvénnyel ellentétes rendelkezést tartalmaz, a kollízió nem oldható meg - a fentiek szerinti egyértelmű (és alkotmánybírósági eljárásban egyértelműen alkalmazható) alkotmánybeli rendelkezés híján - a nemzetközi szerződés elsődlegessége alapján. Erre a bíróság vagy más hatóság az Alkotmányban nem kapott felhatalmazást: minthogy két, hierarchikusan azonos szintű jogszabály kollíziójáról van szó, az ellentmondás feloldása önmagában véve - más körülményből adódó esetleges alkotmányellenesség híján - nem alkotmányjogi probléma (az Alkotmány- bíróság alkotmányossági probléma híján az erre vonatkozó indítványokat elutasítja mondván, hogy az ellentét feloldása a jogalkalmazó feladata - 35/1991 (VI. 20. ABh, ABH 1991. 176-177.; 27/1992 (IV. 30.) ABh, ABH 1992. 152.). Ebben az esetben azonban a jogalkalmazó nem tud mit kezdeni az Alkotmány- bíróság álláspontjával, mivel neki - kollízió: az EM nem megfelelő jogalkotással való végrehajtása során megalkotott törvény és az EM közötti ellentmondás esetén - választania kell a két törvény között. Nos, éppen az ehhez a választási döntéshez szükséges támpont hiányzik. A jogforrási hierarchia sérelme alkotmányellenességet jelent, azonban nincs erről szó két azonos szintű jogszabály kollíziója esetén. (Meg kell jegyezni, hogy a jogalkalmazó nem tud mit kezdeni a hagyományos két jogalkalmazási-jogértelmezési elvvel sem: a lex posterior derogat legi priori és a lex specialis derogat legi generali az adott törvényhozó (itt a magyar Országgyűlés), tehát ugyanazon jogalkotó két törvényi szintű jogalkotási aktusa közötti konfliktus feloldására alkalmas. Értelmezhetetlen viszont e két elv akkor, amikor csak az egyik a hazai, „belső" jogalkotó, a másik jogszabály viszont már két szuverén nemzetközi szerződéseként jött létre.) 1.2. A bíró számára csak az jelenthet kiutat, ha az ABtv 1. § c.) pontja, 21. § (3) hek.-c és 44-46. §-ai alapján esetleg lefolytatott eljárásban az Alkotmánybíróság - indítványra vagy hivatalból - megállapítja a belső jogi norma amiatti alkotmányellenességét, hogy nemzetközi szerződésbe ütközik, és megsemmisíti azt. Ezután a magyar jogrendszer porondján „egyedül" maradt, a magyar jogba törvénnyel beiktatott nemzetközi szerződés már aggálymentesen alkalmazható a konkrét jogvita eldöntésére. 1.3. Es lám: az ABtv 1. § c) pontja hatáskört biztosít az Alkotmánybíróságnak a jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára, akár hivatalból (44. §), 1997. tavasz 67
