Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 1. szám - ÚTKÖZBEN - Vörös Imre: Az Európai megállapodás magyar bírósági alkalmazása
Vörös Imre jezetten felmerült ilyen javaslat ellenére - az eljárás során ezúttal sem vett igénybe nemzetközi jogi szakértőt). 3. Összegezés 3.1. A fentieket összegezve megállapítható, hogy az Alkotmány 7. § (1) bek.-e nem tartalmaz jogalkalmazói - alkotmánybírósági - mércével mérve hasznavehető, alkalmazható rendelkezést sem a nemzetközi jognak a jogforrási hierarchiában elfoglalt helyéről (esetleges elsőbbségéről az Alkotmányon kívüli más jogszabályok tekintetében), sem pedig a nemzetközi jogi normák magyar bírságok (hatóságok) általi közvetlen alkalmazása lehetőségéről. 3.2. Márpedig az Alkotmánybíróság eljárása - az eljárás jogi természetét tekintve - jogalkalmazás. Elképzelhető ugyan olyan a koncepció is, amely inkább jogalkotásnak látja az alkotmánybíráskodás jogi természetét, tekintettel arra, hogy megsemmisítés esetén a testület negatív jogalkotást végez. így azonban nem válaszolható meg az a kérdés, hogy mi az alkotmánybíráskodás jogi természete akkor, amikor az Alkotmánybíróság - a jogszabályt alkotmányosnak találva az indítványt elutasítja, megsemmisítésre tehát nem kerül sor. Megítélésünk szerint éppen azért kell az alkotmánybíráskodást jogalkalmazásnak tekinteni, hogy a kérdésre megsemmisítés híján is válaszolni tudjunk, jogalkalmazásról van szó, csakhogy specifikus jogalkalmazásról. A specifikum abban rejlik, hogy bár az alkotmánybíráskodás jogalkalmazás - az Alkotmány alkalmazása -, de ennek az eljárásnak a jogkövetkezménye (alkotmányellenesség esetén alkalmazott szankciója) jogalkotási jellegű is: negatív jogalkotás is lehet. Ez a lehetőség azonban az alkotmánybíráskodás egészét még nem teszi jogalkotási természetűvé. 3.3. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróságnak dogmatikailag megalapozott, jogalkalmazási mércével mérve viszonylag egyértelmű alkotmánybeli rendelkezésre van szüksége ahhoz, hogy olyan nagy súlyú kérdésben, mint a nemzetközi jog és a belső jog viszonya, megbízhatóan állást tudjon foglalni. Miközben elismerjük az Alkotmánybíróságot az elkövetett súlyos dogmatikai hibák miatt ért kritika jogosságát, utalunk arra, hogy az Alkotmánybíróság egymagában nem képes - egyfajta omnipotens problémamegoldóként, „Mädchen für alles"-ként (még ha hajlik erre maga is) - a magyar jogrendszert a dualista koncepcióról a monista koncepcióra átállítani. Ilyen tartalmú határozatot csak contra constitutionem hozhatna. 3.4. Tényként kell ezért elfogadni, hogy a magyar jogrendszer a dualista koncepció, a transzformációs technika kényszere és a self executing jelleg tagadása alapján áll - amint ezt az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tv. (ABtv) - meglehetősen ellentmondásosan - eljárási jogi oldalról ugyancsak megerősíti. 66 Külpolitika
