Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 1. szám - ÚTKÖZBEN - Kádár Béla: A keleti kibővülés és a magyar stratégia
A keleti kibővülés és n magyar stratégia feszítésekre van szükség. A középtávon várható csatlakozás legsúlyosabb feladatait a magyar gazdaság dinamizálása jelenti. Az ország növekedési teljesítményei az elmúlt hét évben leszakadást mutatnak az európai átlag és Lengyelország mögött, sőt a legutóbbi két évben már Csehország, Szlovákia, Szlovénia és Románia mögött is. Stagnáló, leszakadó országok és országrészek integrálása költségesebb és nehezebb. A jövő szempontjából kulcsfontosságú, hogy a csatlakozás időpontjára a magyar társadalom és gazdaság elérje azt az átfogó versenyképességi szintet, amely lehetővé teszi a teljes jogú tagsággal együtt járó kötelezettségek legkisebb fájdalmak melletti vállalását, a közösségi politikák átvételét, beleértve a külgazdasági politikákat, uniós kötődéseket, a helytállást a nagytérség kiélező versenykörnyezetében. Dinamikus szempontból a magyar államháztartási és fizetésimérleg-politikára a statikus helyzetnél jóval nagyobb feladatok várnak. A fizetési mérlegben deficitnövelő hatású ellenható tényezők hiányában - a modernizációs import növekedése, az importfékek eltűnése, a magyarországi tőkebefektetések hozamának jelenleginél jóval nagyobb mértékű hazautalása. Az államháztartásban a tavalyi GDP mintegy 3%-ára rugó vám- és vámjellegű bevételek eltűnése, az EU pénzügyi támogatásainak fogadásához szükséges, a GDP 1%-ára jutó kofinanszírozási hányad előteremtése, a NATO-csatlakozásból adódó honvédelem-fejlesztés, a rendőrség, határőrség, vámőrség erősítése, a mezőgazdaság és a tranzitőri szerephez szükséges infrastruktúrafejlesztés, a szociális-, egészség- és környezetvédelmi normák javítása a csatlakozás időpontjáig a magyar GDP legalább 10%-os mozgósítását, átcsoportosítását követeli meg. Halaszthatatlan a szükséges intézményrendszer és a személyi állomány, különösen az uniós mozgásokra nyelvileg, szakmailag, erkölcsileg jól felkészített tisztviselői kar fejlesztése, hiszen a lemaradás vagy gyengeség ilyen oldalról is gátolhatja a csatlakozás sikerét, előnyeinek kiaknázását. A kormányzati szerepfelfogás, döntésivégrehajtási szervezet alakítása, az integrációs mozgósítás nem lehet eredményes a társadalom meggyőzése, annak támogatása nélkül. A elmúlt év végén egy közvélemény-kutatás szerint a magyar lakosság kétharmada támogatja az integrálódást. Az uniós tagságra való felkészülés, az átfogó társadalmi-gazdasági versenyképesség javulása, társadalmi együttműködés, a támogatottság megőrzése, az Európa-ellenes radikalizálódás veszélyeinek elhárítása nemcsak magyar nemzeti érdek, hanem összeurópai stabilitási és jövőépítési követelmény. Jegyzetek 1 UN. Yearbook of International Trade, 1950, Monthly Bulletin of Statistics 2 Financial Times, 1994. április 15. 3 Friedrich Ebert Stiftung, Bonn, Abteilung Aussenforrschung, Arbeitsgruppe Europäische Integration, Arbeitspapier Nr. 2,1996. október 4 United Nations, ECE, Economic Bulletin for Europe, 1994, 46. o. 1997. tavasz 57
