Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 1. szám - ÚTKÖZBEN - Kádár Béla: A keleti kibővülés és a magyar stratégia
Kádár Béla küzdeni eleve nem lehet. Az elmúlt hét év rendszerváltási teljesítményei, a jogi és intézményrendszer átalakításának, a privatizációnak, a liberalizációnak elért s kialakuló mértéke is differenciálja majd az új tagok hozományának értékét. A maastrichti gazdasági-pénzügyi megállapodásban elfogadott fiskális és monetáris konvergenciakritériumok teljesítése nem csatlakozási előfeltétel, de orientáló jellegük utal arra, hogy szerepet játszhatnak a kibővülés első hullámába kerülő országok kiválasztásában. Magyarország államháztartási deficitjének GDP-hez viszonyított aránya 1996-ban 3,4%, az államadósságé 78% volt. A fiskális mutatóknál a Maastrich-érettség átfogó program keretében öt év alatt elérhető. A monetáris folyamatok viszont tükrözik a rendszerváltással összefüggő árkorrekciók, a megkésett szerkezeti korszerűsödés és az európai felzárkózás hatását, s ezek lefojtása, illetve súlyos társadalmi-gazdasági feszültségek nélkül csak 10-12 éves időszak után felelhetnek meg a konvergenciakritériumoknak. Magyarország tehát felelősséggel vállalhatja a monetáris unió céljait, egy középtávú időszakban viszont a kívül maradó országok előreláthatólag népes csoportjában foglal majd helyet. Mérlegen a teljesítmény A már eddig megfogalmazott ismérvek mellett feltehetően mind tagországi, mind uniós szinten döntő jelentősége lesz az egyes országok érettségét meghatározó mértékben befolyásoló strukturális-reálgazdasági teljesítményeknek. Az egyes országok tényleges teljesítőképessége s strukturális fejlettségi színvonala határozza meg legközvetlenebbül a csatlakozás költségeit és megtérüléseit. Más részről feltételezhető, hogy az unió is megfogalmaz előbb-utóbb bizonyos objektív rangsorolási-felvételi ismérveket, hiszen ellenkező esetben a csatlakozás első hullámából kiszoruló országok joggal hivatkozhatnának arra, hogy a tagfelvétel tisztán politikai rokonszenveket, a történelemből örökölt érzelmi kötődéseket tükrözne. Ilyen objektív strukturális kritériumokat jelenthet az egyes országok gazdaságszerkezete, a kivitel termékszerkezete s az egy főre jutó nagyságrendje, az egy főre jutó külföldi direkt tőkebefektetések nagyságrendje, az iparon belüli munkamegosztás mértéke, az export és import árszínvonala, a termelékenység szintje, mégpedig európai összehasonlításban. Magyarország minden strukturális mutató szempontjából csoportelső a társult országok között, ami a hozományértéket növeli, azonos csatlakozási feltételek esetén a mérleget befolyásolja.4 A magyar törvényhozás 1991 óta hangolja össze a magyar jogalkotási lépéseket az unió jogrendszerével. A jogharmonizációban Magyarország a többi társult országnál nagyobb mértékben haladt előre, a hatályos magyar joganyag mintegy 70%-a már ma is eurokonform, s a felzárkózás üteme e téren könnyebben gyorsítható fel, mint a gazdaságban. Ugyanakkor a törvény és a jog érvényesítésében jelentős erő56 Külpolitika
