Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 4. szám - POLITIKAELMÉLET - Kiss J. László: A nemzetközi rendszer modernizációja: a nemzetközi rend és biztonság változásai
A nemzetközi rendszer modernizációja lyezni. A transznacionális vállalatok „globális magánintegrációjának" méreteire jellemző, hogy egyes becslések szerint az első 500 vezető „multi" a világkereskedelemnek mintegy kétharmadát bonyolítja. A nemzetközi kereskedelem növekvő aránya jelentős mértékben a közvetlen külföldi beruházásaikból származik, és a kereskedelem ennélfogva sokkal inkább „vállalaton belüli", mint nemzetközi jellegű.30 Ezzel a hagyományos export és import fogalma is alkalmazhatatlanná vált, hisz a kereskedelem a transznacionális vállalatok „globális integrációján" belül megy végbe. Az államoknak, valamint a nem állami szereplőknek a gazdasági világa mellett a nem kormányzati, társadalmi szervezeteknek, a nemzetközi politika „társadalmasodásának" a világa - a Greenpeace, a Nemzetközi Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat stb. - is növekvő figyelem tárgya. A nem állami szereplők társadalmi világa a nemzetközi „államta- lanított" civil társadalomnak a terméke, amely az államokéhoz hasonló hatékonysággal, nem képes biztonságot teremteni, ám éppen a hidegháború után bekövetkezett válságok jelzik, hogy létezésüket tudomásul kell venni. Humanitárius segítségükkel sok esetben előbb a helyszínen voltak, mint a nemzetközi vagy állami szervezetek, akár az afrikai törzsi háborúk és éhségövezetek problémáiról, akár a balkáni válságokról volt szó. A nem kormányzati szervezeteknek mint nemzetközi szereplőknek a funkciója abból a szempontból is figyelemre méltó, hogy a hidegháború után a biztonság kérdése az állami, illetve államközi szintről az államon belüli, társadalmi, etnikai, egyéni, röviden a humanitárius és szociális biztonság szükségleteinek a kielégítése irányában tolódott el, s így megnövekedett a biztonságpolitikáért felelős szereplők száma. A globalizáció és hatásai Talán semmi nem érinti olyan közvetlenül és átfogóan a nemzetközi rendszer átalakulását, mint világ különböző részein nem egyenletesen ható és ennélfogva egymástól eltérő következményeket maga után vonó globalizáció jelensége, nevezetesen a termelés és fogyasztás új térbeli szerkezete, az áruk, szolgáltatások, az emberek, a pénzügyi tranzakciók, a normatív intézmények, a magatartási minták, a tudás, az információ világméretű elterjedése. A globalizáció következtében a határok és a hagyományos identitások jelentőségének csökkenését, illetve megszűnését kifejező olyan metaforák, mint a „globális falu" és „globális piactér", nemzetállam és nemzetgazdaság helyett „nemzetközi gazdaság" és „nemzetközi állam", valamint a „távoli szomszédság" („distant proximity") és a „hatalmas lokalitássá" („huge locality") váló világ képe mindennapossá vált a tömegkommunikációban.31 Az államok „szabályozott" világa mellett a globalizáció a „szabályok" megszűnésének és egy „új világegység" megszületéséhez vezető „feltartóztathatatlan", „autonóm" és „technikai" folyamat benyomását kelti. Valójában a globalizáció multidimenzionális folyamat, amelyet a legerősebb hatalmak a saját érdekeiknek megfelelően alakíthatnak, és mint ilyen, a nemzetközi rendszer egyenlőtlenségeinek is a kifejeződése. Ezért hiba lenne a jelenséget tisz1997. tél 15
