Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 3. szám - A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS HÁTTERE - Gyarmati György: A független Erdély alkotmány-koncepciója a béke-előkészítés időszakában
A független Erdély alkotmánykoncepciója rendbehozatalára, bebútorozására és arra, hogy lakhatóvá tegyük?« Majd így folytatta: »Közölték velünk, hogy Molotov tárgyalásokat folytat Bethlennel, akinek Sztálin felajánlotta, hogy legyen az Erdélyi Köztársaság elnöke.« S mit válaszolt erre Bethlen? - kérdezte Teleki. Azt hiszem, elutasította, hangzott a titkár válasza. Majd hozzátette: »Nemrégiben közölték velünk, hogy hagyjuk abba a sámsondi kastély renoválását.«"31 Tíz évvel később R. V. Burks ugyancsak Teleki Géza emlékezésére hivatkozva ír arról, hogy Bethlent - szovjet őrizetbe kerülését követően - „magas rangú szovjet tisztek próbálták rábeszélni, hogy... vállalja el egy »független« erdélyi állam kormányzását. (...) A szovjet vezetők késznek mutatkoztak arra, hogy az 1863-s erdélyi alkotmány alapján hozzanak egy új alaptörvényt. Bethlen elutasította az ajánlatot."32 A dolgozat korábbi részeiben már említett 1944. évi szovjet törekvést, valamint a fentebbi információt „rövidre zárva" elvileg nem zárható ki egy ilyen alternatíva időleges felmerülése. Ezt még meg is erősíthetné Szuszajkov tábornok idézett kijelentése 1945 márciusából, mely szerint Erdély „bekapcsolása" a bukaresti fennha- tóságú adminisztrációba nem jelentette egyben a Romániához való visszacsatolását. De ez a végpontja is annak, hogy a jelenleg rendelkezésre álló töredékes információk rekonstrukciója ne billenjen át valamifajta művi konstrukcióba. S nem csupán megvalósulásának elmaradása teszi a Telekitől származó történetet legendává. A „független Erdély" alternatívájának a lebegtetése, az erről való - akár publikus - gondolkodás tűrése a cenzori szerepet is ellátó korabeli szovjet katonai hatóságok részéről azt a már említett, megosztáson nyugvó kézben tartást segítette, melyet a moszkvai bizalmas memorandum is javasolt.33 A dolog realitását ennél már csak a Bethlen István szovjetunióbeli sorsáról újabban publikussá vált dokumentumok ássák alá. Azt az állítást, miszerint „a továbbiakban semmi alapja azt feltételezni, hogy a szovjetek [Bethlent] számításba vették volna egy független vagy autonóm Erdély leendő vezetőjeként", A Bethlen-dosszié utolsó lnpjni3i annyiban erősítik meg, hogy erről a közölt iratokban éppoly kevéssé esett szó, mint ahogy a kihallgatásairól fennmaradt - eddig hozzáférhetővé vált - moszkvai jegyzőkönyvekben sem.35 Az egykori magyar miniszterelnök önkéntes jelentkezését követő letartóztatásának, majd a Szovjetunióba szállításának okát Dekanozov külügyminiszter-helyettes Molotovnak küldött 1945. februári jelentése világítja meg: „Ha most... a magyar reakció olyan tapasztalt képviselőit engedjük politikai tevékenységgel foglalkozni, mint Bethlen, az csak a jobboldali erők pozícióit erősítené az országban. Emellett nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a napokban Magyarországra érkeznek az angolok és az amerikaiak. [Mármint a magyarországi SZEB-hez delegált angolszász megbízottak - Gy. Gy.] Elkerülhetetlen, hogy az angolok megkíséreljék felvenni a kapcsolatot Bethlennel, azzal a céllal, hogy saját érdekeik szerint használják fel őt." Sommásan fogalmazva; ugyan miért reaktiválták volna Bethlen István grófot Erdélyben, ha a 1997. ősz 141
