Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 3. szám - A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS HÁTTERE - Gyarmati György: A független Erdély alkotmány-koncepciója a béke-előkészítés időszakában
Gyarmati György 4. Az önálló (autonóm) Erdély egy harmadik állam keretében Ebben az esetben még fokozottabban kell hangsúlyoznunk, mint az előző két fejezetben, hogy Erdély nem autonóm tartományként, hanem független államként kezeltessék. Erdélyt történelmi múltja, földrajzi fekvése, népességének kultúrája és arányszáma egyaránt predesztinálja arra, hogy nem mint autonóm tartomány, hanem külön, önálló állam szerepeljen egy harmadik állammal kapcsolatban. Akár a Szovjetunióról, akár a délszláv államról van szó, ez kell, hogy legyen az álláspont. Erdély a Szovjetunióban csakis tagállam és a délszláv államban csakis szövetséges állam lehet. A Szovjetunió alkotmánya lehetővé teszi, hogy Erdély tagállamként szövetséges köztársaságként és ne autonóm szovjet köztársaságként csatlakozzék a Szovjetunióhoz. Szükséges, hogy az erdélyi népek közös megegyezésével és a világbiztonsági szervezet jóváhagyásával történjék meg ez a lépés. A Szovjetunióhoz való csatlakozás esetén Erdélyt a Szovjetunió alkotmányában biztosított jogok és kötelezettségek illetik meg. Igen messzemenő joga a Szovjetunió szocialista szövetséges köztársaságainak, hogy - amennyiben peremállamok - a Szovjetunióból ki is válhatnak. *** A világtörténelmi fejlődésnek egy egészen új korszaka előtt állunk, és az erdélyi kérdés megoldásával kapcsolatban minden eshetőségre fel kell készülni. A megoldási tervezeteknek magyar részről a maximumot kell tartalmazniuk, mert - ha azok esetleg gyorsan nem is válnak valóra -, mégis átmenetileg valami megvalósul belőlük. A történelem tanulsága szerint pedig mindig azé a végső győzelem, aki a maximális politikai programot képviseli. Mint maximális politikai program a Független Erdély megvalósítása a világtörténelmi fejlődés vonalába esik. Érdemes érte dolgozni, és alkalomadtán a kérdést nemzetközi fórum előtt fel kell vetni, mint a magyarság egységes álláspontját." Gróf Bethlen István - „Erdély kormányzója" Ezen a ponton illeszkedik a történetbe az a különös legenda, mely szerint a szovjetek gróf Bethlen Istvánt az ez idő tájt különböző változatokban felmerült erdélyi államalakulat élére szánták volna. A történeti irodalomban olvasható interpretálások annyiban egyeznek, hogy ugyanazon forrásból merítenek. Az első változatot az ötvenes évek elején Countess of Listowel (magyar leánykori nevén Márffy- Mantuano Judit) publikálta. Eszerint a tragikus sorsú egykori miniszterelnök fia, Teleki Géza gróf, Nyugatra emigrálása előtt, „1948-ban Romániába látogatott, és ott találkozott Petru Groza kommunista miniszterelnökkel. Groza titkára megkérdezte tőle: mit tud Bethlen tervéről: Teleki közölte, hogy semmit, mire a titkár meglepetten kérdezte tőle: »Nem tud róla, hogy utasításokat kaptunk a sámsondi ház 240 Külpolitika
