Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 3. szám - A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS HÁTTERE - G. Vass István: Magyar-cseh hivatalos tárgyalások Bernben 1944-1945-ben
Magyar-cseh hivatalos tárgyalások Bernben 1944-1945-ben 1944. március 19. után a Sztójay-kormánnyal való együttműködést nem vállalta, állásáról lemondott. Tagja lett a Követi Bizottságnak. 51 A jelentést - Bartók László többi, az iratokban említett jelentéséhez hasonlóan - az átnézett levéltári anyagban nem sikerült fellelni. 52 Arbitrage = döntőbíráskodás. 53 Az 1939. május 28-29-én megválasztott országgyűlés 258 képviselői mandátumából a kisgazda- párt 14-et, a szociáldemokrata párt pedig ötöt szerzett meg. 54 Esterházy Móric gróf (1881-1960) - földbirtokos, politikus. 1939-től országgyűlési képviselő. A két világháború között a legitimista ellenzék tagja. Horthy Miklós belső tanácsadói köréhez tartozott. 55 Sigray Antal gróf (1879-1947) - legitimista politikus. 1920-tól 1939-ig országgyűlési képviselő. 56 Apponyi György gróf (1898-1970) - legitimista politikus, a felsőház örökös tagja. 1931-től 1935- ig, majd 1939-től országgyűlési képviselő. 57 Szegedy-Maszák Aladár (1903-1988) - diplomata. 1943. július 24-től 1944. március 22-ig volt a politikai osztály vezetője. Ezt követően a németek Mauthausenbe hurcolták. 58 Lásd a 2. számú iratot. 59 Masaryk, Tomás Garrigue (1850-1937) - cseh filozófus, szociológus, politikus. 1918-1937 között Csehszlovákia köztársasági elnöke. 60 Bede István (1904-1978) - diplomata. 1943. szeptember 15-től 1944. március 24-ig a Külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője, ezt követően a miniszter közvetlen rendelkezése alatt állt. 61 Bakach-Bessenyey György Bede Istvánhoz írt levelét nem sikerült fellelni az átnézett iratok között. 62 Lásd 4. számú dokumentum. 63 Bartók László jelentését nem sikerült fellelni. 64 Lásd 5/A számú dokumentum. 65 Ripka, Hubertf?-?) - cseh politikus. A londoni emigráns csehszlovák kormány tájékoztatási minisztere. 66 Sztójay Döme (1883-1946) - hivatásos katonatiszt, diplomata. 1944. március 22-től augusztus 29- ig miniszterelnök. 67 A brucki magyar-csehszlovák tárgyalások rövid ismertetése és értékelése: Juhász Gyula: Magyar- ország külpolitikája 1919-1945. Harmadik, átdolgozott kiadás. Bp., 1988. 77-78. o. 68 A szám nyilvánvaló tévedés. A hivatkozott és alább közölt dokumentum szerint Benes is csak 300 ezer szlovákról tett említést. 69 Khuen-Héderváry Sándor, gróf (1881-1947) - diplomata. 1920-1925 között a Külügyminisztérium politikai osztályának vezetője. 70 A szöveg eredete az iratokból nem tűnik ki. E belső cím, illetve annak 2. számmal való jelölése azonban arra utal, hogy egy a külföld tájékoztatása céljából kiadni szándékolt propagandakiadvány - amire az iratokban többször történik utalás - része lehetett. 71 A Benes-féle javaslatot Juhász Gyula is egyszerű diplomáciai manővernek minősíti. Lásd 46. számú jegyzet. 72 Az 1945. április 5-én nyilvánosságra hozott kassai kormányprogram - az ellenállási mozgalomban közvetlenül részt vett magyarokon kívül - minden csehszlovákiai magyart kollektiven felelőssé nyilvánít a háborús bűntettekért. Az 1945. július 17. és augusztus 2. között lezajlott potsdami értekezleten azonban az Egyesült Államok megvétózta a Csehszlovákiában élő magyarok kitoloncolásának tervét, noha azt a Szovjetunió teljes diplomáciai súlyával támogatta. Az 1945. augusztus 2-án kibocsátott 33. számú köztársasági elnöki dekrétum a kollektív felelősség elve alapján csaknem minden magyart megfosztott állampolgárságától. 73 Utalás az első bécsi döntésre 1997. ősz 129
