Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 3. szám - A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS HÁTTERE - G. Vass István: Magyar-cseh hivatalos tárgyalások Bernben 1944-1945-ben
G. Vflss István fennáll, amelyet a legnagyobb ellenségnek tartunk. Pedig tulajdonképpen Magyarország és Csehország, a magyar nép és a cseh nép között nem volt, nincs, és nem is lehet ellentét, ilyent még mesterségesen sem lehet konstruálni. Tehát csak a két állam politikai vezetésében kell a hibának lenni, amely ezt a mesterséges, de tényleg fennálló ellentétet létrehozta. De ennek a forrását meg is lehet találni, és ez a két ország, vagy ha úgy tetszik, két kormány imperialista, expanzív politikájának ütközéséből áll elő, amelynek tárgya Szlovákia. Csehország faji és nyelvi alapon magáénak vindikálja Szlovákiát, mi történelmi és geopolitikai okoknál fogva. Tehát itt ütközik a két ország érdeke össze, és ha ez a kérdés kiküszöbölhető, akkor nem hogy ellenséges viszony, de egy nagyon háborítatlan és mindkét országra előnyös viszony fejlődhetne ki Csehország és Magyarország között. Ugyanekkor azt fejtettem ki, hogy Magyarországnak Szlovákiával szemben ma már nincsenek imperialista törekvései, ameddig más imperialista törekvések nem érvényesülnek Szlovákia felé. Mert jogcímét tárgyi alapon legalább olyan indokoltnak látja, mint az úgynevezett faji és nyelvi jogcímeket, amelyeknek a jelentőségét régen megcáfolták például a germán népeknek vagy a latin népeknek egymáshoz való viszonya, ahol pedig a faji és nyelvi eredet sokkal jobban kimutatható, mint a csehek és esetleg más szláv népek közt. Magyarországnak le kell mondania asszimilációs törekvéseiről. Fajilag máris kellőképpen fel van hígítva, az elkerülhetetlen demokratizálódási folyamat pedig az asszimilációt úgyis kizárja. Magyarország vonzereje a szlovák intelligencia felé régebben a nemesi rendszerénél, később pedig az úgynevezett úri berendezkedésénél fogva volt. Az előbbi után, hogyha ez utóbbi is eltűnik, ez a félelme a szlovák nacionalistáknak is eloszlik. A magyar paraszt és a szlovák paraszt életformái sokkal jobban hasonlítanak egymáshoz, mint a szlováké a csehéhez. A beszéd végén megismételtem, hogy ha Csehország imperialista törekvéseinek féket vetne, amely imperializmus nyilvánvaló a Pozsony-Komárom-Kassa-Huszt rádius felismerésével, amelyek kis részben szlovákok, de geográfiailag és népességük túlnyomó részében magyarok, úgy kevés két olyan nemzet van Európában, amely olyan jól kooperálhatna, mint a cseh és a magyar. OL P 2066, 3. dosszié. Hitelesítés, illetve aláírás nélküli két oldal terjedelmű géppel írt szöveg. Az első oldalon fent Bede István kézírása olvasható: „Eredeti szöveg!" Ugyanott a jobb felső sarokban kék hónnal feljegyezve: „944. 11/23." UO Külpolitika
