Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 3. szám - A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS HÁTTERE - Vida István: A Szovjetunió és a magyar békeszerződés előkészítése
Vida István Jegyzetek 1 Litvinov, Makszim Makszimovics (1876-1951) - szovjet diplomata. 1930-tól 1939-ig külügyi népbiztos, 1943. szeptember 4-től népbiztoshelyettesként a külügyminisztériumban a békeszerződések előkészítésével és a háború utáni rendezés kérdéseivel foglalkozó bizottság vezetője. 2 A dokumentum nem áll rendelkezésünkre. 3 1921. december 21-jén Sopronban és környékén megrendezett népszavazáson a 23 561 szavazó közül 15 334-en (65%) voksoltak amellett, hogy a város és környéke Magyarországhoz tartozzon. (Lásd bővebben: Ormos Mária: Civitas fidelissima. Népszavazás Sopronban 1921. Győr, Gordius Kiadó. 1990.) 4 A magyar békeszerződés előkészítése során Burgenland, illetve Sopron és környéke hovatartozásának kérdése nem merült fel. 5 A dokumentum nem áll rendelkezésünkre. 6 A haditengerészet javaslatai végül nem kerültek be a magyar békeszerződés szövegébe. 2. G. M. Puskin1 jelentése a külügyminisztériumnak [Budapest] 1946. február 19. Szigorúan bizalmas! MAGYARORSZÁG ELŐKÉSZÜLETEI A BÉKETÁRGYALÁSOKRA A magyar külügyminisztériumban külön osztályt állítottak, amely a békekonferenciára való felkészüléssel foglalkozik. Az osztályt Kertész István követ2 vezeti. Végzettsége szerint jogász, s jól ismeri a nemzetközi jogot. Ezen az osztályon túlmenően minden minisztériumban külön bizottságokat hoztak létre a békekonferenciára való felkészülés jegyében. Ezek a bizottságok a külügyminisztérium béke-előkészítő osztályának utasításai szerint működnek. Ugyancsak szorosan együttműködik az a Teleki Pál Tudományos Intézet, amely a térképeket dolgozza ki és a statisztikai adatokat gyűjti össze. Ezt a munkát Kosáry Domokos, az újkori történelem professzora, a Független Kisgazdapárt tagja irányítja.3 A béketárgyalásokra való felkészülést célzó munka tulajdonképpen három részből áll: I. Magyarország igazolása, mentegetése a szövetségesek előtt. II. Területi kérdések és a magyar kisebbségek helyzete a Magyarországgal szomszédos országokban. III. Gazdasági kérdések. Az első részt illetően a béke-előkészítő osztály munkája arra irányul, hogy a sajtó és a rádió útján s a szövetséges hatalmak kormányainak címzett hivatalos levelek stb. révén bebizonyítsák, hogy Magyarország nem vétkesebb a szövetségesekkel szemben, mint CsehKülpolitika
