Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)

1997 / 3. szám - A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS HÁTTERE - Vida István: A Szovjetunió és a magyar békeszerződés előkészítése

A Szovjetunió és a magyar békeszerződés előkészítése Visszaáll az 1938. november 1-jén létező határ egy bizonyos, Csap városától kissé délnyu­gatra eső pontig. 5. A Szovjetunióval: A határ az 1938. november 1-jén Magyarország és Csehszlovákia között fennállott határ­vonallal fog megegyezni, vagyis egy, a Csap városától kissé délnyugatra eső ponttól halad majd a Csehszlovákia és Magyarország közötti 1938-as határ mentén, egészen annak talál­kozásáig Románia határával. II. Katonai és haditengerészeti tételek 1. Magyarország nem tarthat, nem állíthat elő és nem szerezhet meg semminemű rendel­tetésű hadihajót és tengeralattjárót. 2. A halászat felügyelete, valamint a rendőrségi feladatok államhatárokon belüli ellátá­sa céljából Magyarország tarthat a Dunán nem katonai jellegű, 30 tonnánál nem nagyobb vízkiszorítású motoros hajókat, amelyek azonban nem lehetnek felfegyverezve torpedókkal és aknákkal, s tüzérségi fegyverzetük nem haladhatja meg a 20 mm-es kalibert. 3. Magyarország demilitarizálja a Duna partját, teljes mértékben lerombol minden védel­mi jellegű építményt, és nem fog újakat emelni. 4. Magyarország nem tarthat haditengerészeti légierőt, valamint nem állíthat elő és sze­rezhet meg katonai célokra történő felhasználásra is alkalmas hidroplánokat. 5. Magyarország kötelezi magát arra, hogy a Duna aknamentesítésének befejezéséig az illetékes aknakereső bizottság utasítására megfelelő mennyiségű hajót biztosít e célra. III. Jóvátétel A fegyverszüneti egyezmény 12. pontjának és függelékének megfelelően Magyarország kötelezi magát arra, hogy a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának 300 mil­lió amerikai dollár összegben megtéríti azoknak a károknak egy részét, amelyeket hadmű­veleteivel és megszállásukkal okozott. Ezt az összeget a fegyverszüneti egyezmény aláírá­sától számított hat év folyamán törleszti áruban (gépekben, folyami hajókban, gabonában, jószágban stb.), amelyből Szovjetuniót 200 millió dollár, Csehszlovákiát és Jugoszláviát pe­dig 100 millió dollár illeti meg. A kártérítés összegét Csehszlovákia és Jugoszlávia között a két említett ország képviselőiből álló jóvátételi bizottság fogja elosztani. Magyarország megtéríti a károkat és veszteségeket, amelyeket a háború más szövetsé­ges államoknak és azok polgárainak okozott ... összegben. Magyarország kötelezi magát, hogy a Szovjetunió tulajdonába átadja az ország területén lévő mindazon javakat, amelyek a német és olasz állam, német és olasz jogi személyek, va­lamint német és olasz állampolgárok birtokában voltak. A magyar megszállás által a jugoszláv szénbányáknak okozott károk megtérítéseként Ma­gyarország kötelezi magát, hogy ezen bányák helyreállításának idejére ellenszolgáltatás nél­kül ... éven keresztül évente ... tonnányi kőszenet szállít Jugoszláviának Pécs környékéről. OFKL. F 07, op. 10., p. 15., gy. 195. 14-26. o. Hitelesített gépelt másolat. Litvinov kézjegyével. A mellékletre kézzel ráírva: „M. M. Litvinovtól." A pecsét szerint 1945. szeptember 1-jén érkezett A. J. Visinszkij titkárságára. Az iratot látta Visinszkij. 1997. ősz 85

Next

/
Thumbnails
Contents