Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)

1997 / 3. szám - A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS HÁTTERE - Fülöp Mihály: Nagy-Britannia és Franciaország szerepe a magyar békeszerződés kidolgozásában 1945-1946-ban

„Késői bűnbánat" Trianonért tikai és területi bizottság 1946. október 3-i ülése ezt a szöveget egyhangúlag elfogad­ta, s ezzel együtt a pozsonyi hídfő átadását Csehszlovákiának jóváhagyta.40 A csehszlovák delegációt több tényező egybeesése indította eredeti javaslatának visszavonására. A küldöttségen belül Masaryk külügyminiszter hajlott a lakosság- csere elfogadtatása érdekében területi engedményekre, dementis viszont mereven elutasította ennek még a lehetőségét is. A csehszlovák vezetők inkább belementek a pozsonyi hídfő kiterjedésének lecsökkentésébe, a kötelező kitelepítés előírása he­lyett az új-zélandi előadó kompromisszumos javaslatának jóváhagyásába, mint a „néppel földet" elv akár csak kismértékű határkiigazítással járó elfogadásába. Ez kudarcra kárhoztatta azokat a közvetítési kísérleteket, amelyek a Külügyminiszte­rek Tanácsának a magyar békeszerződés tervezetét megszövegező nagyhatalmai részéről indultak ki. A Szovjetunió Csehszlovákia - és Jugoszlávia - esetében a pá­rizsi értekezlet nyilvános fórumain látványosan kiállt a „szláv tömb" államai érde­keinek védelmében. A konferencia zárószakaszában azonban, amikor a Külügymi­niszterek Tanácsának tagjai elhatározták e konzultatív fórum munkálatainak fel- gyorsítását, és a nagyhatalmak számára is elfogadható megoldásokat keresték, a szovjet diplomácia nem volt hajlandó többé a triesztihez hasonló szakítópróbának ki­tenni a háromhatalmi döntéshozatal elvét egy olyan ügyben, amely a Külügyminisz­terek Tanácsa által már összeállított békeszerződés-tervezetbe egy új rendelkezést iktatna be egy kis szövetséges valódi vagy vélt érdekének érvényesítésére. Nagy- Britannia delegációja az 1946. május elejére kialakított irányvonalat érvényesítette a párizsi értekezleten, és politikáját az amerikai magatartáshoz igazította. Ausztrália s kisebb mértékben Kanada az angol felfogást támogatta. A Foreign Office tisztvi­selői 1946. szeptember elején még azon értesülésüket közölték Bede István londo­ni magyar követtel, miszerint a „csehszlovákok öt község elcsatolására irányuló kí­vánságukat azért vetették fel, hogy a szlovák közvélemény előtt elfogadhatóvá tegyék Csallóköz tisztán magyar területnek Magyarország részére szándékolt áten­gedését."41 A brit nemzetközösségi értekezleten kidolgozott kompromisszumos Marjoribanks-formula is a csereterület-megoldás lehetőségére épült. A területi en­gedményeket visszautasító csehszlovák és az erőszakos kitelepítést elvető magyar állásponton azonban az angol (és amerikai) közvetítési kísérlet hajótörést szenve­dett. A nagyhatalmak békéje? Az angol diplomáciának nagyobb súlya volt a békerendezésben, mint az első pillan­tásra tűnik: a háromhatalmi döntéshozatal elve tőlük származik (Jalta: 1943, majd Potsdam: 1945), az olasz modell-precedens a békealkotásban az ő művük. A magyar 1997. ősz 71

Next

/
Thumbnails
Contents