Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 3. szám - A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS HÁTTERE - Fülöp Mihály: Nagy-Britannia és Franciaország szerepe a magyar békeszerződés kidolgozásában 1945-1946-ban
Fülöp Mihály békeszerződés szövege azonos az olasz, a román és a bolgár szöveggel, illetve a fegyverszüneti szerződéssel. Ebben az értelemben alig beszélhetünk magyar béketárgyalásokról: két év alatt Magyarország önállóan csak kétszer került napirendre a Külügyminiszterek Tanácsának 1945-1946-os ülésszakain, jóvátétel-csapatkivonás, illetve határ-kitelepítés ügyben. A győztes és a legyőzött közötti alkufolyamatról alkotott elképzeléseinket fel kell adnunk, a párizsi „béke"-értekezlet csupán a kisebb győztesek ajánlásait volt hivatva elfogadni. Az angol és a szovjet felfogás határozta meg a béke természetét: mindkét nagyhatalom hierarchikus, nagyhatalmi döntéshozatalt, a diktált, büntető jellegű békét részesítette előnyben. Az angoloknak köszönhető az európai békerendszer létrehozása: az öt párizsi békeszerződés (az olasz, a román, a bolgár, a magyar és a finn), az osztrák államszerződés, a végleges német rendezés egymáshoz kötése megingat- hatatlanná tette az európai határokat, s kizárta az erdélyi határváltoztatás, de még a moldáv-román egyesülés lehetőségét is.43 A magyar béke ügyében az angolok vetették fel a leglényegesebb kérdést: a magyar függetlenség-szuverenitás helyreállítását, a demokratikus rendszer jövőjét, vagyis a Vörös Hadsereg egységeinek kivonását. A szovjetektől az egyetlen lényeges engedményt Churchill csikarta ki: még a fegyverszüneti szakaszban elérte a jóvátétel 400 millióról 300 millió dollárra való csökkentését. A magyar-román határ, a szlovákiai magyarok kitelepítése, a csereterületek, a katonai, gazdasági-pénzügyi rendelkezések, a kisebbségvédelem kérdésében a Szovjetunió elsődleges érdekeltségét elismerve Nagy-Britannia - a kisgazdapárti vezetésű kormány, a magyar demokratikus erők védelmében - enyhíteni igyekezett a Magyarországra háruló terheket. A másik európai szövetséges nagyhatalom, Franciaország - noha a magyar béketervezet megszövegezésében nem vehetett részt -eltávolodott Trianontól: a magyar-román határ és a kisebbségvédelem kérdésében Magyarországnak kedvező megoldásokat szorgalmazott. Összességében elmondható, hogy az angol és a francia diplomácia a magyar békeszerződés tárgyalásánál a tények alapos ismeretében, felkészülten és Magyarországgal szemben általában jóindulatúan járt el. Hogy mindezek után mégsem tudták a magyar békefeltételek javítását elérni, az már nem rajtuk, hanem a térség egyetlen igazi hatalmi tényezőjén, a Szovjetunión múlott!44 Jegyzetek 1 Sztálin üzenetváltása az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányfőivel 1941-1945. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1958, 268. o. 72 Külpolitika
