Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 2. szám - DOKUMENTUM - Sz. Bíró Zoltán: Kelet-Közép-Európa és Oroszország érdekei
Kelet-Közép-Európa és Oroszország érdekei Minthogy az Egyesült Államok és a NATO felettébb elköteleződtek a terjeszkedési kampány során, ezért a tekintélyvesztés kockázata nélkül nem léphetnek vissza kinyilvánított szándékaiktól és ígéreteiktől. Kelet-Közép-Európa államainak nyugati országoktól való gazdasági függése pedig túlságosan nagy ahhoz, hogy megengedhessenek maguknak bármilyen tevékeny oppozíciót, már amennyiben egyáltalán felbukkanna ilyen. És amennyiben az oroszországi helyzet - Moszkva fenyegető katonai megerősödése vagy provokáló meggyengülése - nem ad plusz impulzusokat e folyamatoknak, úgy azok ellentmondásossága egyre nyilvánvalóbb lesz, ami megakadályozza a kitűzött célok teljes körű megvalósítását, és egyre bonyolultabbá teszi a folyamatban részt vevők egymás közötti viszonyát. Az EU- ba való tagfelvétel minden bizonnyal elhúzódó tárgyalási rendszerben történik majd, a folyamatot átmeneti szakaszokra bontják, melyek mindegyikében a jelölteknek a teljes tagság egy-egy elemét ajánlják majd föl. A NATO terjeszkedése politikai értelemben jóval megelőzi saját katonai szempontjainak megvalósítását, ezért a NATO-hoz és az EU-hoz „csatolandó" területeket sokáig kell majd „elsajátítani", ami Oroszország számára időt és bizonyos (egyre szűkülő) lehetőségeket biztosít ahhoz, hogy minimalizálja az ezekkel a folyamatokkal járó veszteségeit. 1.10. Az EU-ba jelentkező országok mindenképpen számíthatnak arra, hogy vágyaik csak jelentős késéssel fognak teljesülni, ami minden ország esetében más és más időpontot jelent. Ugyanakkor egyre erőteljesebben fog megjelenni az orosz piacra való visszatérés igénye mind a csatlakozási folyamatban előbbre járók, mind pedig a lemaradók körében. E feltételezés közvetett igazolása lehet az a körülmény, hogy a kelet-közép-európai országok EU- val szembeni kereskedelmi deficitje nagyobb, mint Oroszországgal szemben. Az EU országaival fennálló kereskedelmi deficitet súlyosbítják a térség államainak jelentős kültartozásai, amit a külföldi befektetések részben kompenzálnak. A kelet-közép-európai országokkal szemben fennálló orosz adósság törlesztése hozzájárul a folyó fizetési mérleg kiegyenlítéséhez. így Oroszországnak esélye lesz arra, hogy valamennyire megerősítse pozícióit e régióban. Felvetődik azonban a kérdés: hogyan és mire használja fel ezt az esélyt? II. A kelet-közép-európai országok gazdasági helyzete és külpolitikai orientációjuk sajátosságai II. 1. A régió hagyományos földrajzi, illetve történelmi és kulturális felosztása közép-európai és balkáni részekre mára új értelmet kapott. A két szubrégió nemcsak társadalmi és gazdasági fejlettsége tekintetében különbözik egymástól, hanem abban is, mennyire haladtak előre a piacgazdaság felé vezető úton és a demokratikus jogrend megszilárdításában. Ennek elismerése volt, hogy Magyarországot (1995. május 4.) és Csehországot (1995. december 21.) felvették az OECD-be. Közép-Európa nem csak bel- de külpolitikai jellemzőiben is különbözik a Balkántól: a közép-európai országok viszonylagos, bár versengésektől sem mentes gazdasági és politikai konszolidációja - először a „visegrádi csoport" (Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia), majd pedig a '96-ban Szlovéniával kibővülő CEFTA keretein belül 1997. mjár 119
