Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 2. szám - DOKUMENTUM - Sz. Bíró Zoltán: Kelet-Közép-Európa és Oroszország érdekei
Kelet-Közép-Európa és Oroszország érdekei Kelet-Közáp-Európa és Oroszország érdekei I. A szovjctcentrizmus és az Európa-centrizmus között 1.1. Oroszország és a kelet-közép-európai országok1 kapcsolatának 90-es évekbeli története - Oroszország régióból való kivonulásának története. Egy olyan - jórészt kényszerű és elkerülhetetlen - kivonulásé, mely kiváltképp a Szovjetunió szétesése után öltött felettébb szervezetlen formát. Noha e gyors visszavonulás során számos dolgot hagytak hátra ingyen vagy méltatlanul olcsón, sok minden tűnt el a nagy kapkodásban, de a folyamat maga mégiscsak elkerülhetetlen volt. E régió különleges szovjet blokkbeli szerepét és a Szovjetunió által előretolt védelmi vonalként fölértékelt geopolitikai jelentőségét a két világrendszer globális szembenállása adta. Ezzel volt magyarázható a kelet-közép-európai országok meghatározó szerepe a Szovjetunió külgazdasági kapcsolataiban és ez határozta meg a kapcsolatok jellegét is. Ez lényegében azt jelentette, hogy a varsói szerződésbeli szövetségesek katonai és politikai lojalitását jelentős gazdasági dotációval fizették meg. Ezt a dotációt az oroszországi energiahordozók és nyersanyagok alacsonyan tartott ára, míg a KGST-partnerek áruinak megemelt ára, valamint a Szovjetunió számára kedvezőtlen áruforgalmi szerkezet és elszámolási rendszer - melyben a „kemény valutás" fűtőanyagok exportját a „puha valutás" közepes minőségű termékek importja egyenlítette ki - biztosította. A „hidegháború" befejeződése mindkét nagyhatalom számára csökkentette e régió stratégiai jelentőségét. A Szovjetunióban és a régió országaiban mindinkább elhatalmasodó gazdasági válság, mely egyben a szocialista rendszer utolsó krízisének is bizonyult, lehetetlenné tette, hogy a Szovjetunió fenntartsa a szocializmus nyugati védőbástyájának és „kirakatának" korábbi mérvű finanszírozását. Az oroszországi energiahordozók árának világpiaci szintre való emelése és a szabadon konvertálható valutában történő elszámolásra való áttérés, vagyis azok a változások, melyek az áruforgalom drasztikus csökkenéséhez és a KGST széteséséhez vezettek, nyilvánvalóvá tették az eddigi viszonyok tarthatatlanságát. A kelet-közép-európai országok gazdasági és politikai orientációváltása elkerülhetetlenné vált, amit csak siettetett a szocializmussal szakítani akaró országok azon törekvése, hogy minél jobban eltávolodjanak az akkor még mindig a szocializmus védőbástyájaként viselkedő Szovjetuniótól. Tehát a nyugati nagyhatalmak és a Szovjetunió gazdasági potenciáljában és erőegyensúlyában bekövetkezett lényegi változás képezte az alapját annak, hogy megindult a szovjet befolyás gyengülése ebben a régióban. 1997. mjár 115
