Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 2. szám - KÖNYVEKRŐL - Nagy Péter: Franciaország és Németország a maastrichti politikában
Könyvekről A politikus-adminisztrátorok szerepe A kormányközi konferenciákon részt vett politikus-adminisztrátoroknak szereplőtípusként történő bevezetése hasznos eszköznek bizonyult a munkacsoportok, a főtisztviselők, az állam- és kormányfők szintjén folytatott tárgyalások során, illetve a franciaországi és a németországi nemzeti megerősítésben játszott szerepük elemzésében. Mivel a feltételezések szerint a bürokrata és a politikus szerepe közötti, Max Weber által leírt különbség az ezredfordulón már eltűnőben van, ezért a szerző a bürokraták növekvő politizálódását és a politikusok lehetséges bürokratizálódását is vizsgálta a kormányközi konferencia folyamatában. Ezzel hozzájárult a demokratikus kormányok főtisztviselői által betöltött szerep tisztázásához, ugyanis egy olyan területen tárta fel közpolitikái funkcióikat, ahol sokan gyanakvással tekintenek a modern bürokrácia képviselőire. A konferenciák a tanács hatalmának koncentrálódását eredményezték, ezért felmerült az a kérdés, hogy a főtiszviselők és a politikusok szerepe közötti különbség elhalványulása a tárgyalásokon fenyegetést jelent-e a demokratikus ellenőrzésre, tekintettel arra, hogy azokon a tisztviselők egy kis csoportja aránytalanul nagy befolyásra tett szert. Bár a maastrichti döntéseket a választott politikai vezetők hozták meg, az európaiak millióinak életét befolyásoló alapvető szerződésreform előkészítését azonban egy kis számú, nem választott po- litikai-adminisztratív elit végezte el. Ezt a zárt ajtók mögötti jelenséget jelképezte a francia nép maastrichti tapasztalata, melynek következményei meglepően kétségtelenek voltak a nemzeti megerősítési viták során. Az államigazgatási elit inherensen politikus, hiszen politikai természetű döntéshozatal előkészítésében vesz részt. A közösségi szinten dolgozó köztisztviselők politikai elitként játszott szerepének fontosságát a kormányközi konferenciákon betöltött pozíciójuk csak még inkább kidomborította. A politikus-adminisztrátorok a tárgyalások és a ratifikálás minden fázisában részt vettek, fontos összekötő kapcsot jelentettek a döntéshozatal nemzeti és európai szintjei között, meghatározó módon befolyásolták a kormányközi konferencia munkáját. Ez a befolyásuk annak volt tulajdonítható, hogy - a politikusokkal ellentétben - nap mint nap részt vettek a tárgyalásokban, illetve a parlamenti megerősítésekben, szerepük előtérbe helyezése a konferenciák kormányközi jellegét erősítette. A kormányok kiterjesztett karjaiként tevékenykedtek, brüsszeli tárgyalásaikon szigorúan a kormányaiktól kapott utasításokat követték; voltaképpen a „gyalogság" szerepét töltötték be abban az értelemben, hogy politikus-adminisztrátorokként a politikusok instrukcióit hajtották végre. A politikus-adminisztrátorok szerepének a bürokratikus „engrenage" tükrében való vizsgálata azt mutatta, hogy az elitek az Európa-politika kétarcú „gátőreiként" szerepeltek, a nemzeti és a közösségi szint között folytattak tárgyalásokat. Elsősorban azonban a közösségi szintű tárgyalásokon akar102 Külpolitika
