Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 1. szám - CÉLOK ÉS GYÖKEREK - Jeszenszky Géza: Az euroatlanti gondolat történelmi gyökerei Magyarországon
Az euroatlanti gondolat történelmi gyökerei Magyarországon franciabarátsága ellenére (az egykori Osztrák-Magyar Monarchia többi tíz nemzeti csoportjával az oldalán) szembekerült az angol-francia-orosz antanttal. Eltérő mértékben, de valamennyi hadviselőt súlyos felelősség terheli az oktalanul kirobbantott világháborúért. Az antant hadicéljai között eredetileg nem szerepelt sem a Monarchia, sem Magyarország felosztása, de később, a győzelem érdekében Magyarország területének java részét a háborúba lépés jutalmaként, illetve a Monarchia belső kohéziójának gyengítése érdekében az antant odaígérte Romániának, Szerbiának, majd az 1918 nyarán hadviselőként elismert, de még nem létező Csehszlovákiának. Ausztria-Magyarország számára azonban még 1918 elején is fölkínálták a különbekét, s német szövetségese cserbenhagyása esetén az antant kész volt megfeledkezni a felosztásra vonatkozó ígéretekről. A lovagias érzelmű ifjú uralkodó azonban nem különbékét, hanem általános, megegyezéses békét akart. 1918 tavaszán azonban már valamennyi hadviselőnek olyan sok áldozatába került a háború, hogy ezért csak a győzelem nyújthatott kompenzációt, végül a breszti béke, Oroszország kiválása után Németország mindent egyre lapra, a nyugati offenzíva sikerére tett fel, és ezzel végül ez az ország vitte a pusztulásba Ausztria-Magyarorszá- got. A trianoni békeszerződés lényegében csak a háború alatt Magyarország rovására tett ígéretek beváltása volt, de azt is elsősorban az tette lehetővé, hogy az antanthoz csatlakozott, velünk szomszédos népeknek 1918 végére sikerült fait accompit teremteniük, az általuk igényelt területeket az antanthatalmak katonai segítségével lényegében véve minden magyar ellenállás nélkül birtokba vették. Franciaország szinte feltétel nélkül támogatta a legmohóbb cseh, román és szerb területi törekvéseket. Nagy-Britannia és Olaszország a trianoninál valamivel kedvezőbb határokat javasolt, a világpolitikába pedig lényegében első ízben ekkor beleszóló Egyesült Államok szakértői a felosztás helyett az egész Monarchiának demokratikus föderációvá történő átalakítását javasolták - lényegében azt, amit 1918-ban Jászi Oszkár előbb egy tanulmányban, majd nemzetiségi miniszterként politikájában szorgalmazott. A trianoni határok meghúzásában a Tanácsköztársaság kikiáltása a gyakorlatban semmi szerepet nem játszott, de a sikeres katonai akció, a felvidéki hadjárat azt is megmutatta, hogy az antant közvetlen katonai beavatkozásra nem volt kész - vagy képes - szomszédaink területi mohóságának kielégítése érdekében. A magyarlakta területeket alapvetően a magyar politika veszítette el. Végül a győzteseknek köszönhettük, hogy nem járultak hozzá a Dunántúl nyugati felén tervezett cseh-délszláv korridorhoz, az Északi-középhegység Csehszlovákiához csatolásához, s hogy rákényszerítették a románokat és a szerbeket azoknak az általuk megszállt területeknek a kiürítésére, amelyek meghaladták a Trianonban megítélteket. Ä méltányosságra tett tétova nyugati kísérletek, így a kisebbségvédelmi egyezmények ellenére a közép-európai nemzeti függetlenség születésnapja végül az itt élő népek 1997. tavasz 23
