Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 2. szám - INTEGRÁCIÓ, REGIONALIZMUS,KISEBBSÉGEK - Dunay Pál: Regionális együttműködés Kelet-Közép-Európában: befektetés eredmény nélkül?
Dunay Pál je szuverén államiságát. Az ország vezesse be és ültesse át a gyakorlatba a demokrácia és a piacgazdaság általános elveit, továbbá a helsinki záróokmányban és a párizsi chartában megfogalmazott nemzetközi magatartási szabályokat. Mecedónia megújította tagsági igényét a KEK-országok külügyminisztereinek 1993. március 22-i budapesti rendes ülésén. Végül a miniszterelnökök 1993. június 16-17-i budapesti értekezletükön döntöttek Macedónia felvételéről. A külügyminiszterek 1992. március 21-i találkozójukon úgy határoztak, hogy nem foglalkoznak érdemben Fehéroroszország, Bulgária, Románia és Ukrajna jelentkezésével. Ugyanakkor együttműködési szándékuk jeleként hozzájárultak ahhoz, hogy a fenti országok szakértői részt vegyenek a KEK munkacsoportjainak tevékenységében. 1994 tavaszától a négy ország a KEK társult tagja, azzal, hogy - mint azt a KEK 1994. nyári csúcstalálkozóján kijelentették - amint lehet, teljes jogú taggá válnak.65 A kormányfők 1995. október 7-i varsói értekezletükön felhatalmazták a külügyminisztereket új tagállamok felvételére. A külügyminiszterek, illetve képviselőik 1996. május 31-i és június 1-jei bécsi találkozóján további öt állam - Albánia, Fehéroroszország, Bulgária, Románia és Ukrajna - csatlakozásáról döntöttek. Ezzel a tagok száma elérte a 15-öt, és nem sok lehetséges jelölt maradt a KEK-en kívül. A külügyminiszterek ugyanerre a következtetésre jutottak, amikor úgy döntöttek, hogy „feloszlatják a KEK Társulási Tanácsát, mivel az betöltötte célját".66 Egyetlen állam csatlakozása volt még folyamatban - Moldováé, amely csatlakozási szándékát 1996-ban megismételte. A külügyminiszterek „ajánlották a KEK kormányfőinek, ...hogy a következő, 1996. novemberi grazi csúcstalálkozójukon fogadják az országot a KEK tagjává".67 Ezzel a döntéssel a KEK résztvevőinek száma 16-ra nőtt. A KEK tagjai között találhatók NATO- és EU-tagok, volt el nem kötelezett állam utódállamai, volt nem szovjet Varsói Szerződés-tagállamok, azok utódállamai és a volt Szovjetunió utódállamai. Tekintettel a részt vevő országok eltérő politikai fejlettségére, meglehetősen nehéz elképzelni azt, hogy a csoport közös értékeket képviselő egységgé válik. Az eszmecseréken túlmutató érdemi politikai együttműködés esélye csekély. Nyitott kérdés, hogy erőforrások híján milyen mélységet érhet el a gazdasági együttműködés a csoportban. E korlátok ellenére a KEK-nek van funkciója, ami közelebbről a négy alapító országnak a kelet-nyugati konfliktus befejeződése előtti együttműködésére emlékeztet. Akkoriban a csoportnak híd szerepe volt. Ez bizonyos módosulással most ismét megjelent. A KEK olyan fórum lehet, amelyben Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa bizonyos államai eszmét cserélhetnek, miközben Európa politikai térképe átalakul a nyugati intézmények fokozatos keleti kibővülésével. Kérdéses, mi lehet ennek az intézménynek a szerepe, miközben az EBESZ-nek, az Európa Tanácsnak és az Atlanti Partnerségi Tanácsnak is van hasonló funkciója. Ha sikerül mindeközben fenntartani a csoport eredeti funkcióját, és jelentős gazdasági, mindenekelőtt infrastruk34 Külpolitika
