Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 2. szám - INTEGRÁCIÓ, REGIONALIZMUS,KISEBBSÉGEK - Dunay Pál: Regionális együttműködés Kelet-Közép-Európában: befektetés eredmény nélkül?
Dunny Pál oroszországi fejlemények miatti aggodalomtól, az adott országok demokratikus fejlődésének előfeltételét jelentő biztonság garantálásáig. A biztonsági együttműködés mindazonáltal korlátozott maradt. A csoporthoz tartozó országok között kötött kétoldalú szerződések nem mennek túl a biztonsági konzultáción, ami azt jelenti, hogy agresszió vagy erőszakkal való fenyegetés esetén a felek mindössze konzultálnak egymással, de nem nyújtanak egymásnak segítséget. Ez az óvatosság a szocializmus időszakában a térség államait hivatalosan és kötelezően összefűző barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésekre adott reakcióként is értelmezhető. A csúcstalálkozókon - különösen a krakkóit követően - cseh és magyar vezetők hangoztatták, hogy a hármak együttműködése nem célozza katonai tömb vagy szövetség létrehozását. Az 1992. májusi prágai csúcsot követően hasonló nyilatkozatra nem volt szükség, hiszen az elfogadott dokumentumok mutatták, hogy más kér- .dések kaptak elsőbbséget, mint a nyugati intézményekkel való kapcsolatok fejlesztése, a kelet-közép-európai államok véleménye bizonyos világeseményekről és a gazdasági együttműködés. A hármaknak jó okuk volt arra, hogy kivárjanak, hisz voltak olyan államok, amelyek nem üdvözölték a kapcsolatok fejlődését a három ország között. Amikor egy kevéssé ismert lengyel folyóirat, a Sens cikket közölt arról, hogy Erdély és Ukrajna Kárpáton túli területe esetleg gazdasági integrációra léphet a visegrádi csoport államaival, Románia ellenségesen reagált a hírre. Nem csupán a román sajtó közölt olyan cikkeket, amelyek nyíltan azzal vádolták Magyar- országot, hogy a lengyel-román vita mögött rejtőzködik, „irigy pillantásokat vet Erdélyre", és „Európa térképével játszik",19 hanem a hivatalos reagálás sem volt kevésbé vehemens. Iliescu elnök úgy nyilatkozott a cikkben felvetett lépésről, mint ami Románia feldarabolását célozza Erdély gazdasági integrálása útján egy olyan államközi együttműködésbe, amely a hármak körül szerveződik.20 Petre Roman volt miniszterelnök a visegrádi hármakat azzal gyanúsította, hogy összeesküdtek Kelet- Európa megosztására, ahelyett hogy hozzájárulnának az egész térség mielőbbi nyugati integrációjához.21 Magyar politikusok felhívták a figyelmet arra, hogy Románia kifejezte a visegrádi csúcstalálkozó előtt azt a szándékát, hogy együttműködjék a hármakkal. Azok kifejezték készségüket, hogy készen állnak az együttműködésre Romániával, de utóbbinak figyelembe kell vennie, hogy a hármak minden tekintetben közelebb állnak egymáshoz, mint más országokhoz, s így a csoport hivatalos kibővítésére nincs lehetőség.22 Ez az értékelés akkoriban helytálló volt. Mindazonáltal jelentős a különbség egyrészt az államközi együttműködés fejlesztése, másrészt a kapcsolatok fejlesztése államok és egy másik országhoz tartozó régió között. Ezért azt a gondolatot, hogy valamely országhoz tartozó régiót hívjanak meg egy államközi együttműködésbe, például azért, mert annak lakossága azonos etnikai csoporthoz tartozik, mint IS Külpolitika
