Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 2. szám - INTEGRÁCIÓ, REGIONALIZMUS,KISEBBSÉGEK - Balogh András: A "nemzeti kisebbségekkel összefüggő konfliktusok" mítosza- közép-európai tanulságok
Balogh András Az európai és észak-amerikai országok politikai elitje tudatában van annak, hogy a megoldatlan kisebbségi kérdések destabilizálhatják a leendő NATO- és EU- tagországok demokratikus berendezkedését, közöttük állandó feszültségek forrását képezhetik, és csatlakozásuk esetén új konfliktusokat vihetnek ezekbe a szervezetekbe. Az Európai Unióban és más európai és euroatlanti szervezetekben senkinek nincs szüksége új görög-török típusú konfliktusokra. Ezt fejezik ki a nyugat-európai vezetők Közép-Európa kormányainak és társadalmainak küldött világos jelzései: „Próbáljatok kompromisszumokra és megállapodásra jutni egymással. Nem akarunk senkit sem felvenni megoldatlan kisebbségi és határproblémákkal." Ez az üzenet lényegbevágó, időszerű és elfogulatlan. Nem hagyható azonban figyelmen kívül az, hogy az etnikai feszültségek enyhítésén és az új demokráciák nyugat-európai intézményekhez közelítésén fáradozó üzenetküldők kétségtelen jó szándékával visszaélhetnek azok az erők, amelyek nem érdekeltek az európai integráció kiterjesztésében. Vagyis ez az elfogulatlan és semleges formula kitűnő lehetőséget nyújt mind Közép- és Kelet-Európa nacionalista csoportjainak és kormányainak, mind pedig egyes régiókon kívüli erőknek, hogy a bővítési folyamatot akadályozzák vagy legalábbis lassítsák. Az európai és atlanti országok döntéshozói nem térhetnek ki a fáradságos munka elől, hogy tudományos mélységben elemezzék a kisebbségi ügyek gyökereit és fejleményeit. Aki ezt a munkát nem végzi el, könnyen arra a következtetésre juthat, hogy egy konfliktus minden résztvevője egyformán felelős, és egyenlőképpen jutalmazandó vagy büntetendő. Ez a történelmietlen és érzéketlen megközelítés nemcsak tudománytalan, hanem katasztrofális is - az európai történelem túl sok rossz példával szolgál. Ez a megjegyzés nem szándékozik igazolni azoknak a politikai és diplomáciai stílusát, akik megszállottái a nemzeti méltóságot, diadalokat, tragédiákat, árulásokat és áldozatokat középpontba állító szemléletnek, és akik azt hiszik, hogy a nemzeti-történelmi érdemek szerint osztogatják a belépőjegyet az euroatlanti klubba. Közép-Európában, a szomszédos Kelet-Európához hasonlóan, a nemzeti és nemzeti kisebbségi problémák megjelenése vagy feltámadása történelmi jelenség. (A legtöbb esetben igen nehéz, vagy egyszerűen lehetetlen a „nemzet" vagy „nemzeti kisebbség" fogalom között különbséget tenni.) E földrajzi és politikai térség történelmének mélyebb ismerői tudatában vannak a fennálló nemzetállamok törékenységének. E törékenységnek számos oka van, közülük néhány különösen figyelemreméltó: 2. A nemzettudat, a nemzeti nyelv és a nemzetállamok megkésett fejlődése a térségben. Közép- és Kelet Európában a nemzettudat soknemzetiségű birodalmak - a Habsburg- majd az Osztrák-Magyar Monarchia, az orosz és az ottomán birodalmak - keretei között fejlődött. Ezen államalakulatok sok népe, így például az észt, a lett, a litván, a szlovák, a szlovén, a makedón soha nem alkotott nemzetállamot, más 4 Külpolitika
