Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Nagy Péter: Döntéshozatal az Európai Unióban: modellek, alkalmazások, komparativisztika
Döntéshozatni az Európai Unióban hozói hatalommal rendelkeznek maguk is. A tanács jogi értelemben az EU döntéshozó szerve, amely végrehajtó hatalommal is rendelkezik, tagjai a tagállamok illetékes szakminiszterei, általában a külügyminiszterek. Kizárólag a tagállamok jogosultak határozni arról, hogy elfogadnak-e egy javaslattervezetet, mindegyik tagállam egy szavazattal rendelkezik, bár viták folynak arról, hogy a tanács döntéseire alapvetően a többségi szavazás előírása vonatkozzék, s csökkenjen az egyhangú szavazás jelentősége. Pontosan szabályozott, hogy mikor kell egyhangú, mikor többségi és mikor minősített többségi szavazással dönteni; minősített többségi szavazás esetén előzetesen megállapítják, hogy az egyes tagállamok szavazatát milyen együtthatóval súlyozzák. A szavazási szabályokat figyelembe véve a szerzők a tanácsban zajló „végleges" döntéshozatalt modellezik, azt a módot vizsgálják, hogy a tagállamok a bizottsággal való konzultációk során miképp jutnak megegyezésre egymással. A nemzetállamokat egykor De Gaulle a legönzőbb emberi vállalkozásként jellemezte, melyek előbb „szemérmetlenül" mérlegelik, majd megvalósítják a maguk számára előnyös politikát. Tárgyalásaikhoz óriási erőforrásokkal információkat gyűjtenek más nemzetállamokról, s professzionális alkuszok seregét tartják fenn. A racionális modell már számos terület modellezésében értékelhető eredményeket hozott, többek között a nemzetközi kapcsolatok, a gazdasági és a politikai viselkedés vizsgálatában, ezért érthető az az EU döntéshozatalának elemzése iránti érdeklődés. A tagállamok csoportjai között változó szervezeti keretekben folyamatos két- és többoldalú tárgyalások folynak, ebből a szempontból tehát a tanács vizsgálata kiváló lehetőséget nyújt a nemzetközi alkuk és tárgyalások elemzéséhez, annál is inkább, mivel rendszeresen nagy mennyiségű döntéseket hoz, a részt vevő tagállamok száma és azonossága viszonylag állandó, a döntéseket rögzített szabályok alapján hozzák meg. Alig lehetséges a nemzetközi alkuk és tárgyalások olyan színterét elképzelni, ahol a döntéshozatal elemzése a modellezés alapján gyümölcsözőbb lenne, mint amilyen éppen a tanács tevékenysége. A tanács döntéshozatala összetett, túlnyomórészt bizalmas jellegű, néhány esettanulmány, leíró jellegű akadémiai elemzés, illetve a hátteret megvilágító újságcikk kivételével keveset tud róla a közvélemény, összehasonlító tudományos vizsgálata pedig még várat magára. Az EU egyik legfontosabb szerveként a tanácsnak olyan döntések százait kell meghoznia, melyeknek valamennyi tagállamot ki kell elégíteniük, hiszen a tagállamok itt is saját nemzetállami érdekeiket képviselik, nemzeti politikájukat folytatják, csak más eszközökkel. A tanács struktúrája rendkívül alkalmas a döntéshozatali folyamatok szisztematikus elemzésére. Közismert a tanács szerepe: 1. a tőke, a munkaerő, az áruk és szolgáltatások szabad áramlását biztosító egységes piac létrehozásában és működtetésében; 2. az általános politikák elfogadásában a mezőgazdaság, a regionális fejlődés, a környezet- védelem területén; 3. a közös kül- és biztonságpolitika jövőbeli megvalósításában; 1997. tavasz 139
