Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Nagy Péter: Döntéshozatal az Európai Unióban: modellek, alkalmazások, komparativisztika
Könyvekről Döntéshozatal az Európai Unióban: modellek, alkalmazások, komparativisztika European Community Decision Making: Models, Applications, and Comparisons. Bruce Bueno de Mescjuita, Frans N. Stokman Szerk.: New Haven, Yale University Press, 1994, 259 old. : Európai Unió (Európai Közösségek) keretében megvalósuló integráció kérdéseivel számos szakkönyv, tanulmány foglalkozik. Az európai integráció működéséről kiadott szakirodalomban különös figyelmet érdemel a Yale Egyetem gondozásában 1994-ben megjelent tanulmánykötet. Nemcsak azért, mert a könyv kiadása kétségtelenül jelentős hozzájárulás az integráció kutatásához, hanem főleg azért, mert témaválasztása - az EU döntéshozatali rendszere - különösen aktuális. A téma interdiszciplináris feldolgozásával a holland és amerikai szerzők az EU-döntéshozatal kvantitatív modellezésének elméleti és gyakorlati módszertanát kívánták továbbfejleszteni. A két szerkesztő közül Bruce Bueno de Mescjuita, a Stanford Egyetem Hoover Intézetének kutatója, a Rochesteri Egyetemen a politikatudományok professzora, számos könyvet és cikket publikált a nemzetközi kapcsolatok modellezéséről; Frans N. Stokman a Groningeni Egyetem professzora. A szerzők alapfeltevése szerint az európai integráció megértéséhez döntéshozatali dinamikájának feltárása jelenti a kulcsot, hiszen az intézményi szabályok, normák bizonyos döntéseket lehetővé, másokat eleve lehetetlenné tesznek, a politikaalakítási folyamatban katalizátorhatást fejtenek ki. Ehhez - úgy vélik - az európai politikai és gazdasági együttműködést olyan összefüggésben kell vizsgálni, amely az EU politikáját többszintű szervezeti keretek között megvalósuló, egymással kölcsönös kapcsolatban és meghatározottságban álló szereplők kollektív döntéshozatali területének tekinti. Vizsgálataikhoz a politikatudományban már meghonosodott várható hasznosság (expected utility) és a politikai érdekszövetségek modelljeit alkalmazták. A várható hasznosság modellje a politika konfliktusos, nem kooperatív 1997. tavasz 137
