Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 1. szám - AZ UNIÓN KÍVÜL - Szőnyi István: Az Egyesült Államok és az unió bővítése
Szőnyi István rendtartás felülvizsgálata ugyanakkor mind az EU reformjának, mind az EU bővítésének fontos dimenziója. Az agrárliberalizáció egyúttal az Egyesült Államok egyik kiemelkedő kereskedelempolitikai célja. Előfordul, hogy világméretekben könnyebben kivitelezhető és kezdeményezhető egy olyan politika, ami szőkébb körben kudarcra lenne ítélve. Ezen a téren az amerikai politikának lényeges szerepe lehet az EU-bővítés előmozdításában. A GATT uruguayi fordulója nélkül az EU aligha hajlott volna az agrárkereskedelmet gátló akadályok enyhítésére. Az agrárkereskedelem liberalizálásában azonban az uruguayi forduló hozott áttörést. Az EU közös mezőgazdasági politikája korábban változó mértékű importilletékekkel és korlátlan mértékű exporttámogatással dolgozott. Az uruguayi fordulónak köszönhetően e rendszer helyébe fix vámtételek (egyúttal 36%-kal csökkentve), a mezőgazdasági termelők jövedelemtámogatása, és az exporttámogatások 21-36%-os csökkentése lépett.12 Magyarország EU-integrációja tekintetében ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok agrárliberalizációs törekvései elősegítik az EU agrárrendtartásának a reformját, könnyítik a mezőgazdasági termékek kereskedelmét, és így hozzájárulnak az újabb EU-bővítés egyik legkényesebb problémájának kezeléséhez. Az amerikai érdekek Az EU bővítése nem szerepel nagy súllyal az amerikai politikai vitában. Az EU bővítése sokkal kevésbé téma az amerikai politikai körökben és a közvélemény előtt, mint a NATO bővítése, de az azzal kapcsolatos vita is csak rendkívül szűk körre korlátozódik. A NATO-bővítéssel kapcsolatos álláspontok mégis többé-kevésbé nyomon követhetők. Az EU-bővítéssel kapcsolatban ezzel szemben alig-alig körvonalazódik komoly vita, már csak azért sem, mert az Egyesült Államok nem tagja az EU-nak, s így hivatalosan nincs is beleszólása az unió politikájába, ide értve a bővítést is. Ez persze nem jelenti azt, hogy az amerikai politikának ne lenne álláspontja az EU-bővítés vonatkozásában, vagy hogy ne fűződnének érdekei hozzá. Ezek felvázolásához elsősorban a Bush- és Clinton-adminisztrációk megnyilatkozásai szolgáltatják a legbiztosabb támpontokat. Az Egyesült Államoknak ennek megfelelően többféle érdeke is fűződik az unió bővítéséhez. Ilyen először is a kelet-európai térség gazdasági stabilizálása és prosperitása, hiszen így bővíthetők az üzleti lehetőségek e térségben. A gazdasági növekedés 135 milliós piacot nyithat meg az amerikai javak és szolgáltatások számára. Emellett a gazdaságok konszolidálása egyre kedvezőbb körülményeket teremthet a befektetések számára is. A közép- és kelet-európai piacok potenciáljának kibontakoztatása az EU-integrációtól várható a legnagyobb eséllyel.13 130 Külpolitika
