Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 1. szám - ÚTKÖZBEN - Sárdi Péter: A parlamentek szerepe az EU-országok integrációs politikájában
Stírdi Péter Megjegyzendő, hogy a parlament felállított egy EU Információs Központot, amelynek elsődleges célja (ne felejtsük el: a dán szavazópolgárok először elutasították a maastrichti szerződést, s csak a megismételt szavazás volt sikeres) a lakosság tájékoztatása aktuális EU-kérdésekről. Egyesült Királyság Az Egyesült Királyságban 1993-ban törvényileg szabályozták a maastrichti szerződéssel kapcsolatos törvényhozási tevékenységet (európai közösségi törvény). Ezt is figyelembe véve a házszabály változtatásával meghatározták azokat a formákat és területeket, ahol a kormány köteles az Európai Unió ügyeiről a parlamentet tájékoztatni. A brit parlament két Házában európai ügyekkel foglalkozó bizottságok működnek (alsóház: európai törvényhozási bizottság; felsőház: európai közösségi bizottság). A törvény szerint a kormány köteles benyújtani az alsó- és a felsőház illetékes bizottságainak az unió azon jogi szabályozásait, amelyek a maastrichti szerződés három pillérét érintik. Az alsóházban és a felsőházban hasonló szabályozás él, e szerint ezeken a területeken a kormány nem foglalhat állást az EU Miniszteri Tanácsában anélkül, hogy a két Eíáz véleményét ne kérte volna ki. A két Ház európai ügyekben illetékes bizottságai határozatot hoznak az egyes kérdésekről, amelyeknek figyelem- bevétele a kormány számára kötelező. A parlament bizottságai minden olyan javaslatot megtárgyalnak, amely a közösségi megállapodásokra vonatkozik s amelyet a miniszteri bizottság terjeszt elő. Emellett nemcsak a törvényhozásra vonatkozó dokumentumokat köteles a kormány a bizottságok elé terjeszteni, hanem a különböző törvényhozással kapcsolatos tájékoztató háttéranyagokat is el kell juttatnia a parlamentnek, valamint a kormány által ezzel kapcsolatosan meghallgatott véleményeket is (az EU Bizottság jelentései, a tanács határozatai és döntései, a számvevőszéki bizottság jelentései). A házszabály azt is előírja, hogy ezeket a dokumentumokat a kormánynak a kézhezvételt követően két munkanapon belül továbbítania a kell. Ez rendkívül fontos a dolgok érdemi megtárgyalása szempontjából, hiszen megfelelő időt hagy a képviselőknek az egyes kérdések mélyebb tanulmányozására. A fel- sőházban működő európai közösségi ügyek bizottsága öt albizottságot hozott létre, amelyek egyes részterületeket vizsgálnak. Ezek a gazdasági, az ipari, a környezet- védelmi, a mezőgazdasági és a jogi kérdésekkel foglalkoznak. A bizottság elnöke a kormánytól kapott dokumentumokat két kategóriába sorolja: az első, amelyik nem igényel külön eljárási módot, a második kategóriába tartozókat viszont megküldi a specializált albizottságoknak mélyebb tanulmányozásra. A bizottságok mindkét Házban véleményt nyilvánítanak a szóban forgó javaslatról, és ennek során meghatározzák, hogy az illetékes minisztert felkérik-e a bizottság előtti megjelenésre. Tekintettel arra, hogy Nagy-Britannia nagy figyelmet fordít az Európai Monetáris Unió bevezetésével kapcsolatos megfontolásokra, a parlament két Háza speciális szabá108 Külpolitika
