Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)

1997 / 1. szám - ÚTKÖZBEN - Sárdi Péter: A parlamentek szerepe az EU-országok integrációs politikájában

A nemzeti parlamentek szerepe az EU-országok integrációs politikájában zatot a kormányközi konferencián képviselendő német álláspontról, amelyet a kor­mány a tárgyalások folyamán figyelembe vett. A Szövetségi Tanácson belül külön integrációs bizottság nem működik, az európai kérdésekkel az egyes szakbizottsá­gok és a plenáris ülés foglalkozik. Hollandia Hollandiában törvény kötelezi a kormányt arra, hogy az államközi megállapodáso­kat véleményezésre beterjessze a parlament két Házába. A képviselőházban (máso­dik kamara) az európai ügyek bizottsága hetenként nyilvános ülésen, az illetékes szak- bizottság részvételével megvitatja a következő héten az EU Miniszteri Tanácsa na­pirendjén szereplő kérdéseket. Ezeken az üléseken az érintett miniszterek is részt vesznek, és válaszolnak a képviselőknek a kormány álláspontjaira vonatkozó kér­déseire. A bizottság ülései előtt a kormány írásos tájékoztatót küld a második kama­rának, így az egyes frakciók és a bizottságok időben megismerhetik a Miniszteri Tanács ülésén tárgyalandó témákat és a kormány véleményét. A bizottsági ülésen elhangzó képviselői vélemények jogilag nem kötelezőek a kormányra nézve, politikai értelemben azonban figyelembe veendők. A kormány­közi konferencia főbb témáiról a második kamara rendszeres tájékoztatást kap a kormánytól, amelyet a heti bizottsági ülésen vitatnak meg a törvényhozók. Az el­múlt három évben a két Ház plenáris ülésein a konferenciával kapcsolatos kormány­memorandumokat és jelentéseket vitattak meg a törvényhozók. Dánia Dániában a parlament (Folketinget) 1995-ben határozatban hatalmazta fel a kormányt a maastrichti szerződés alapján a kormányközi konferencián való részvételre. A Folketingetben az európai ügyek bizottsága széles jogkörrel rendelkezik a kormány Európa-politikájának ellenőrzésével és a dán tárgyalási pozíció kialakításával kap­csolatban. Ezek a jogosítványok azt jelentik, hogy a bizottság és a kormány megál­lapodása alapján a brüsszeli miniszteri tanácsi ülések előtt az illetékes szakminiszter beszámol a bizottságnak a képviselendő álláspontról, s ugyanez történik minden egyéb miniszteri tárgyalás kapcsán is. Emellett a bizottság minden írásos kormány- javaslatot megkap a kormányközi konferenciával kapcsolatban. A kormány képvi­selője a bizottság felhatalmazása alapján tárgyal, s az attól való eltérés szükséges­sége esetében új mandátumot kell kérnie a bizottságtól. Az európai ügyek bizottsága javaslatot tehet a kormánynak. A kormány képviselni kívánt álláspontjáról a bizott­ság nem szavaz, azonban a bizottság elnöke a parlamenti arányok alapján megál­lapítja, hogy támogatja-e a bizottság az adott javaslatot. Az illetékes miniszter az így fennálló többségi vélemény szerint tárgyalhat. 1997. tavasz 107

Next

/
Thumbnails
Contents