Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 1. szám - ÚTKÖZBEN - Sárdi Péter: A parlamentek szerepe az EU-országok integrációs politikájában
Sárái Péter Az 1996. évi választások után a vegyes bizottság elhatározta, hogy új feladatokkal újjáalakítja az albizottságot. Fő tevékenysége a kormányközi konferencia figyelemmel kísérésére, az ott képviselendő spanyol álláspont kialakításához való hozzájárulásra összpontosul. Az albizottság erre vonatkozó jelentését a vegyes bizottság a tervek szerint megtárgyalja, és a plenáris ülésen mindkét Házban vitára bocsátja. Az albizottság tíz főből áll, amelyben arányosan képviseltetik magukat a frakciók. Csoportosításunk harmadik „kosarába" azok az országok tartoznak, amelyek parlamentjeiben a szokásos bizottsági rendben működnek az EU-val foglalkozó testületek. Németország A német parlament két háza az alaptörvényben (alkotmány) rögzítette a törvényhozás részvételét Németország integrációs politikájának alakításában és a parlament tájékozatására kötelezte a kormányt. A Szövetségi Gyűlésben (Bundestag) az alaptörvény értelmében létrehozták az európai ügyek bizottságát. A bizottság munkáját alapvetően meghatározza az, hogy a Bundestag 1993-ban fogadta el azt a külön törvényt, amelynek alapján a képviselők a német álláspontról, az EU Bizottság álláspontjáról, valamint az Európai Parlament és a tagállamok állásfoglalásáról információkhoz juthatnak. A törvény fentieken túlmenően kötelezi a kormányt, hogy az Európai Unió jogalkotását illetően ki kell kérnie a Bundestag véleményét, és a tárgyalások során annak megfelelően kell kialakítani álláspontját. Az európai ügyek bizottságának feladata az egyes szakbizottságok véleményének koordinálása és a kormány vezető tisztség- és tisztviselőinek meghallgatása a bizottsági ülések keretében. A Bundestag 1996-ban két alkalommal plenáris ülés keretében vitatta meg a kormányközi konferencia témaköreit, és alkotott véleményt a német álláspontról. A Bundestag álláspontja kiemelte az EU elmélyítésének, bővítésének, transzatlanti kapcsolatainak és az Oroszországgal kialakítandó különleges viszonynak a fontosságát. A Szövetségi Tanács (Bundesrat) részvételének az európai ügyekkel kapcsolatos német álláspont kialakításában a német államjogi berendezkedést figyelembe véve különleges szerepe van, hiszen összekötő kapcsot képez a kormány és a tartományok között. Az alaptörvény által meghatározott kereteket a Bundesrat külön törvényben töltötte ki (törvény a szövetség és a tartományok közötti együttműködésről az Európai Unió ügyeiben). A kormánynak - mint ahogy azt a Szövetségi Gyűlés esetében teszi - kötelessége a tanács tájékoztatása - a tartományokat érintő - minden integrációs témáról. Ez vonatkozik természetesen a kormányközi konferencián képviselendő álláspontra is. A Szövetségi Tanács több alkalommal - 1995-ben és 1996-ban - fogadott el határo106 Külpolitika
