Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 1. szám - ÚTKÖZBEN - Sárdi Péter: A parlamentek szerepe az EU-országok integrációs politikájában
A nemzeti parlamentek szerepe az EU-országok integrációs politikájában Megjegyzésre érdemes, hogy az európai parlamentek gyakorlatában egyedülálló módon az államfő felkért egy szenátort a harmadik pillér figyelemmel kísérésére és az ezzel összefüggő jelentések összeállítására. Belgium Belgiumban az alkotmány 1994. évi módosítása teremtette meg annak alapját, hogy a parlament két Háza az országot érintő integrációs ügyeket, az EU Belgiumot érintő szerződéseit még a kormánydöntések előtt megvitathassa. Ily módon a törvényhozás már az Európai Unióval összefüggő megállapodásokról való tárgyalások kezdeti szakaszában aktív részese lett a folyamatoknak. Az intézményes keretek már az 1995. évi választások előtt elkülönülten léteztek, hiszen mindkét Házban működtek az ún. európai ügyek tanácsadó bizottságai. A választásokat követően létrehozták az európai ügyek szövetségi tanácsadó bizottságát, amely tíz képviselőből, tíz szenátorból, s Európában példa nélküli módon tíz belgiumi Európai parlamenti képviselőből áll. E bizottság megalakulása után fő feladatának a kormányközi konferenciával összefüggő nemzeti álláspont kialakítását tekintette. Az ezt megjelenítő memorandumot ezért nemcsak a parlamenten belül, hanem a társadalmi, a gazdasági, a kulturális és a nem kormányzati szervezeteknek is megküldte, s véleménycserére összehívta e szervezeteket a képviselőházba. Ennek nyomán mintegy 100 javaslat született s biztosítható volt a lehető legszélesebb társadalmi konszenzus a kormányközi konferencia alapkérdéseiben. E memorandumot a kormányjelentéssel együtt 1996 márciusában mindkét Ház megvitatta és elfogadta. A dokumentumok elfogadása után a szövetségi tanácsadó bizottság és a két Ház külügyi bizottságai előtt a külügyminiszter rendszeresen számot ad a konferencia állásáról. Az elmúlt év októberében pedig a tanácsadó bizottság kollokviumot szervezett, ahol a külügyminisztérium különleges megbízottja számolt be a félidős tárgyalások állásáról. Spanyolország A spanyol parlamentben a házszabályok rendelkeztek a két Ház európai ügyek vegyes bizottságának létrehozásáról. A vegyes bizottság foglalkozott a kormány EU- politikájával, az EU intézményi reformjaival, valamint a tagországok véleményeivel. 1994-ben a vegyes bizottság 11 fős albizottságot állított fel, amely az ELI bővítésének és intézményi reformjának hatásait vizsgálja. Az albizottság kormánytagokkal és az unió, valamint az európai parlamentek vezető tiszt- és tisztségviselőivel folytatott konzultációkat. Ezeket összegezve az albizottság jelentést készített, amelyet 1995 végén a vegyes bizottság megtárgyalt. A jelentésben javaslatok fogalmazódtak meg az unió bővítésére, finanszírozására, az intézményi reformokra és a konferencián képviselendő álláspontra vonatkozóan. 1997. tavasz 105
