Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 1. szám - ÚTKÖZBEN - Sárdi Péter: A parlamentek szerepe az EU-országok integrációs politikájában
Srírdi Péter az illetékes miniszternek, a Nemzeti Tanács tagjainak és az Európai Parlament osztrák képviselőinek. Az állásfoglalásokat a parlamenti Tudósítások c. kiadványban teszik közzé. Amennyiben az EU javaslatainak elfogadásához törvénymódosítás szükséges, a képviselendő kormányálláspontnak tükröznie kell a Nemzeti Tanács állás- foglalását. Ebben az esetben a szakkérdésben illetékes parlamenti bizottságok kezdeményezhetik a kormánynál azt, hogy a döntés elhalasztására kérje az EU Miniszteri Tanácsát. Megjegyzendő, hogy a házszabály határozza meg azokat az integrációs kérdéseket, amelyeket a plenáris ülés, illetve a főbizottság és az európai ügyek albizottsága tárgyalhat. Az alkotmánytörvény a Szövetségi Tanácsot (felsőház) is nevesíti, és az integrációs ügyek alkalmazásakor külön jogkört biztosít a regionális kérdéseket illetően. Az európai integrációval foglalkozó parlamenti intézmények második csoportjába azoknak az országoknak a törvényhozásai sorolhatók, amelyek speciális megoldásokat választottak a kérdéskör kezelésére. Ide tartoznak Franciaország, Belgium és Spanyolország. Franciaország A francia törvényhozás két Házában a parlamenti határozatok alapján az ún. delegációk foglalkoznak az európai ügyekkel. A delegációk összetétele a parlament erőviszonyait tükrözi, s feladatuk az EU intézményei tevékenységének figyelemmel kísérése, együttműködés a kormánnyal a francia álláspont kialakításában, különös tekintettel a kormányközi konferenciára. A kormánnyal történt megállapodás alapján az európai ügyek minisztere vagy esetenként a külügyminiszter számol be a delegációknak vagy azok vezetésének a konferencia munkájáról. A meghallgatásokról készült jelentéseket a későbbiekben széles körben publikálják. A nemzetgyűlési delegáció három raportőrt nevezett ki az EU intézményi reformjáról készítendő jelentések elkészítésére, s emellett 2-2 raportőrt a maastrichti szerződés második és harmadik pillérével kapcsolatos javaslatok megfogalmazására. A két Ház külügyi bizottságait a kormány képviseletében a külügy- és az európai ügyek miniszterei rendszeresen tájékoztatják az aktuális kérdésekről. A nemzetgyűlés külügyi bizottsága háromtagú munkacsoportot alakított, amely a kormányközi konferenciáról jelentést nyújtott be a bizottságnak. A nemzetgyűlés egyes szakbizottságai is természetesen foglalkoznak európai ügyekkel, s a plenáris ülésen a képviselők a kormány jelentése alapján évente kétszer tárgyalnak Franciaország Európa-politikájáról. A vita, amelyet nem követ szavazás, jó alkalmat ad mindkét oldal számára a vélemények kölcsönös megismerésére. m Külpolitika
