Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 1. szám - ÚTKÖZBEN - Sárdi Péter: A parlamentek szerepe az EU-országok integrációs politikájában
A nemzeti parlamentek szerepe az Ell-országok integrációs politikájában nyékét és a kormányzati álláspontot. E bizottság működése során 24 jelentést tett közzé a kormányközi konferencia témaköreiről. így például az EU-n belüli hatalmi ágak közötti egyensúly, a szubszidiaritás, a bővítés, a közös kül- és biztonságpolitika, mezőgazdasági politika szerepelt a feldolgozott témák között. Az integrációs folyamatban a külügyi bizottság fontos szerepet tölt be Svédországban. E bizottság adott átfogó véleményt a kormánynak az IGC-vel kapcsolatos politikáját bemutató jelentésről. Megállapította, hogy a svéd tárgyalási pozíciókat világosabban szükséges megfogalmazni, s ezért hangsúlyozta az európai tanácsadó bizottsággal való szorosabb együttműködést. Az ELI intézményi reformjával kapcsolatos svéd álláspontról az alkotmányügyi bizottság tett ajánlást a Háznak. Ebben felhívta a kormány figyelmét arra, hogy a defenzív magatartás nem teszi lehetővé a nemzeti érdekek megfelelő képviseletét, s a külügyi bizottság ajánlásához hasonlóan a tanácsadó bizottsággal való szorosabb kapcsolatot ajánlotta a kormánynak. A parlamentben a külpolitikai egyeztetés különleges fóruma a Külügyi Tanács, amelyet a parlament elnöke vezet, s tagjait a parlamenti erőviszonyok, a frakciók javaslata alapján választják. A kormány köteles folyamatosan tájékoztatni a Tanácsot az országot érintő legfontosabb külpolitikai kérdésekről, így a kormányközi konferenciának Svédországot érintő főbb témáiról is. A Riksdag 1996-ban EU Integrációs Központot hozott létre. A központ elsődleges feladata a közvélemény tájékoztatása a svéd tagsággal összefüggő kérdésekről és a parlament szerepéről az EU-val kapcsolatos döntési folyamatban. Ausztria Ausztriában a Nemzeti Tanács (Nationalrat) a szövetségi alkotmánytörvény módosításával (23. cikkely) az integrációs ügyeket hetente kétszer intéző főbizottság és annak közösségi ügyekkel foglalkozó albizottsága hatáskörébe utalta. A parlamentet a kormánynak az alkotmánytörvény szerint minden, az EU-t illető javaslatról tájékoztatni kell s azokról a parlamentnek joga van véleményt nyilvánítani. A törvényi előírások szerint a kormány csak abban az esetben tekinthet el az EU-ban folytatott tárgyalásokon vagy szavazásoknál a főbizottság által megfogalmazott állásponttól, ha azt jelentős külpolitikai vagy integrációs okok indokolttá teszik. Ebben az esetben azonban a kormánynak beszámolási kötelezettsége van a Nemzeti Tanács, illetve annak főbizottsága előtt. Amennyiben az EU-szabályozás a szövetségi alkotmánytörvény módosítását teszi szükségessé, a kormány csak a parlament jóváhagyásával vállalhatja az EU-szabályozás bevezetését. A főbizottság, mint említésre került, a politikai csoportok állásfoglalásának figyelembevételével a Nemzeti Tanács nevében jár el integrációs ügyekben. Az itt született határozatokat a parlament elnöke továbbítja a kancellárnak (kormányfőnek), 1997. tavasz 103
