Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 1. szám - ÚTKÖZBEN - Sárdi Péter: A parlamentek szerepe az EU-országok integrációs politikájában
Sárái Péter miniszterek egyenként is felelősek a parlamentnek, a nagy bizottság ülésén elhangzottakat a kormány általában figyelembe veszi. Ugyanez vonatkozik a második pillér esetében a külügyi bizottság állásfoglalásaira is. Ez a tárgyalási rendszer biztosítja a parlamenti erők közötti konszenzus folyamatos fenntartását és egyben megfelelő mozgásteret hagy a hatalmi ágak szétválasztásának tiszteletben tartása mellett a kormánynak tárgyalási pozíciója kialakítására. Mindemellett a parlamentnek aktív és folyamatos ellenőrzést biztosít a kormány integrációs politikájával kapcsolatban. A parlament részvétele az EU-politika kialakításában Finnországban nagy mértékben függ a gyors információáramlás megszervezésétől. Ez mind a parlamenti hivatali szervezet, mind pedig a minisztériumok hivatali rendjének átalakítását, komoly szemléletváltozást igényelt. Emellett szükség volt közvetlen információs csatornák, illetve információs központ kiépítésére EU-ügyekben a parlamenten belül. A gyors információhoz jutás érdekében a parlament a következő intézkedéseket tette:- Brüsszelben saját költségén képviseletet hozott létre. Egy finn szakembert bízott meg az EU Bizottság és az Európai Parlament, valamint a Miniszteri Bizottság és az Európai Tanács határozatainak, döntéseinek, szabályozásának, direktíváinak feltérképezésével, aki a kérdéseket mélységében ismeri, és megfelelő kapcsolatokkal rendelkezik Brüsszelben. A parlamenti kiküldött feladata, hogy az előbb említett területeken már a kidolgozás szakaszában információkat juttasson el a parlament vezetésének, a nagy bizottságnak, illetve az illetékes bizottságoknak, így segítve elő a bizottságok EU-val kapcsolatos szakmai, politikai tevékenységét.- A parlamenten belül létrehozták az EU Információs Központot, amelynek feladata a képviselők, elsősorban a parlament elnöke, a külügyi bizottság és a nagy bizottság tagjainak igények szerinti tájékoztatása. Maga a Központ közvetlenül számítógépes kapcsolattal rendelkezik az EU Bizottság számítógépes rendszerével, valamint naponta kapja a Bizottság dokumentumait postai úton. Svédország A Svédország EU-csatlakozása előtti évben, 1994-ben parlamenti határozattal a Riksdag (parlament) létrehozta az európai ügyek tanácsadó bizottságát. A bizottság feladata az EU-tagságból adódó kérdések megvitatása, a kormánypolitika ellenőrzése. A kormány minden, a Miniszteri Tanács elé kerülő témáról köteles beszámolni e parlamenti testületnek (még a Miniszteri Tanács döntését megelőzően), a gyakorlatban emellett az Európai Tanácsban és a kormányközi konferencián elé kerülő kérdésekről hetente konzultációt folytat a bizottsággal, melynek tagjai minden, az EU-tól származó dokumentumot, valamint a kormányzati álláspontot kézhez kapnak. A Riksdag 1996. júniusáig működtette az ún. IGC '96 ad hoc bizottságot, amely a kormányközi konferencia előkészületi szakaszában kísérte figyelemmel az esemé102 Külpolitika
