Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 1. szám - ÚTKÖZBEN - Sárdi Péter: A parlamentek szerepe az EU-országok integrációs politikájában
Sárái Péter Az intézményi háttér Az Európai Unió minden tagországának parlamentjében működik integrációs kérdésekkel foglalkozó testület. E bizottságok, delegációk tevékenységének közös ismérve s egyben jogi alapja, hogy az esetek többségében alkotmányos vagy törvényi szabályozás határozza meg a részvételüket az integrációs folyamatban, és kötelezi a kormányt a parlament tájékoztatására. Figyelemre méltó, hogy néhány országban (pl. Finnország, Svédország) a kormányt képviselő miniszter vagy maga a kormányfő, nemcsak tájékoztatást ad, hanem beszámol az elért eredményekről is. Az egyes EU-tagországok gyakorlatának bemutatásakor a következő csoportosítást alkalmazástuk:- az első csoportba azok az országok tartoznak, amelyek legutóbb léptek be az unióba (Finnország, Svédország, Ausztria);- a második csoportba azokat az országokat soroltuk, amelyek parlamentjeikben speciális megoldásokat alkalmaztak (Franciaország, Belgium, Spanyolország);- a harmadik csoportba tartoznak azok az országok, amelyekben a szokásos bizottsági rendben foglalkoznak integrációs kérdésekkel (Németország, Hollandia, Dánia, Nagy-Britannia, Olaszország, Portugália, Görögország, Fuxemburg, Írország). (Az egyes országokban alkalmazott megoldásokat táblázatban is bemutatjuk.) Finnország Finnországban az alkotmány a köztársasági elnök és a miniszterelnök kezébe teszi Finnország képviseletét külföldön. Ennek alapján ahhoz, hogy a parlament az európai integrációs politika kialakításában érdemi szerepet kapjon, alkotmánymódosításra és az ún. parlamenti törvény módosítására volt szükség. A törvényhozás meghatározta azokat a politikai fórumokat, amelyek a kormány integrációs politikájának ellenőrzését végzik. A maastrichti szerződés alappilléreit figyelembe véve a külügyi bizottság lett felelős a második pillér (kül- és biztonságpolitika) ellenőrzéséért. Emellett a korábban létrehozott, eredetileg a plenáris ülések napirendjével, majd az Európai Gazdasági Térség kérdéseivel foglalkozó ún. nagy bizottság kizárólagos feladata lett a maastrichti szerződés első és harmadik pillérével (közösségi politikák, valamint belügyi és igazságügyi együttműködés) kapcsolatos finn kormányzati álláspont kontrollja. A nagy bizottság tagjai a frakcióvezetők, valamint a pártok nagy politikai tekintélynek örvendő tagjai. A bizottság a Ház parlamenti erőviszonyainak megfelelően választott, és hetente kétszer ülésezik. Integrációs a kérdésekben a nagy bizottság a parlament felhatalmazása alapján a Ház nevében alakítja ki véleményét. 100 Külpolitika
