Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 1. szám - POLITIKAELMÉLET - Kiss J. László: Nemzetközi rendszer és elmélet a kelet-nyugati konfliktus után
Nemzetközi rendszer és elmélet a kelet-nyugati konfliktus után Kiss J. László E zerkilencszáznyolcvankilenc, az annus mirabilis - ma már történelmi közhely - mélyreható változások vége és kezdete, vízválasztó a regionális és globális történelemben. Aligha van tudományos igényt támasztó diszciplína, melyet a nemzetközi rendszer egészének minőségi átalakulása - külső hitelességét és belső fejlődési esélyeit illetően - olyannyira közvetlenül érintett, mint a nemzetközi kapcsolatok elméletét. A diszciplína akadémiai megszerveződését sajátos módon a nemzetközi politika idealista, valamint legalista- morális megközelítésének jegyében az első világháborúnak köszönhette. A második világháború, majd a hidegháború korszaka a nemzetközi kapcsolatok realista-neorealista paradigmáját juttatta uralomra, meghatározva ezzel a diszciplína máig meghatározó belső törésvonalát. Nem véletlen, hogy a hidegháború vége a nemzetközi kapcsolatok elmélete szempontjából az empirikus és analitikus kérdések egész sorát veti fel: mi az új és mi az állandó a nemzetközi kapcsolatok fejlődésében, tulajdonképpen „mi" és „miért" történt, s mindennek mi a hatása a nemzetközi rendszer egészére? Jogos az igény, hogy az 1989 óta eltelt évek eseményeinek tükrében megvizsgáljuk az uralkodó elméleti paradigmát, vajon képes-e az új tények leírására és magyarázatára. „Egészséges pluralizmus" vagy „zavart diszciplína" Thomas Kuhn, a Tudományos forradalmak szerkezete című, immáron klasszikus mű szerzője arra hívja fel a figyelmet, hogy az „anomáliás események" még nem falzifikálják az uralkodó paradigmát, ám az anomáliák számának növekedésével olyan új alternatív paradigmát hozhatunk létre, amely valóban alkalmas a korábbi megcáfolására.1 A nemzetközi kapcsolatok elméleti paradigmájának alapvetően négy követelménynek kell eleget tennie: képesnek kell lennie a nemzetközi politika változásainak a leírására, azok * A szerző ezúton fejezi ki köszönetét a British Coundlnak és a Külvilág Alapítványnak, hogy a University of Oxford, Faculty of Social Studies és a BKE Nemzetközi Kapcsolatok Tanszéke közötti csereprogram keretében 1995 júniusában lehetővé tette a tanulmány elkészítéséhez szükséges oxfordi kutatásokat. 1996. tavasz 83
