Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)

1996 / 1. szám - ÖSSZEOMLÁS UTÁN - Póti László: A Cseh Köztársaság és Magyarország külpolitikai irányváltása

Páti László

kontinens közepén, amely hozzájárul szűkebb környezete és általában Európa stabilitásához.

Cseh szempontból Magyarország relatíve nagyobb súlyra tett szert azáltal, hogy szomszédai közül hárman dezintegrálódtak. Ugyanakkor, az ország „ugyanott maradt": az instabil dél-kelet-európai térség határán. Ha modern eurokomform módon tudja kezelni történelmi problémáit, akkor a stabilitás forrása lesz, modem európai állam, számottevő regionális kisugárzással.

Jegyzet

1 A kutatásban - cseh részről - Miloslav Had (Nemzetközi Kapcsolatok Intézete, Prága), Pavel Seiffer (Elnöki Hivatal, Prága), - magyar részről - Fülöp Mihály, Kiss J. László, és Péti László (Magyar Külügyi Intézet) vettek részt.

2 Antall-doktrínán azt az 1990-91-ben végső formát nyert és az 1994-es kormányváltásig működő, Antall Józsefhez személyesen is kötődő külpolitikai koncepciót értjük, amely szűkebb értelemben a szomszédsági politikában a határon túli magyar kisebbségek ügyét tekintette a legfőbb mércének, illetve tágabb értelemben, az általánosan elfogadott három magyar külpolitikai prioritás - euroatlanti integráció, jószomszédi politika, magyar kisebbségek - közül az utóbbit szuperprioritássá emelte, és így a külpolitika minden más területére vonatkozóan meghatározóvá tette.

82

Külpolitika