Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 1. szám - MAGYAR KÜLPOLITIKA - Balogh András: A külpolitika prioritásai: nyelvhelyességi vagy politikai vita?
A külpolitika prioritásai módnak a hívei hangoztatják „a több prioritás" logikai és nyelvhelyességi képtelenségét. 4. Egy negyedik elkülöníthető álláspont nem elégszik meg a vázolt három fő iránnyal, hanem ezek kibővítését látja szükségesnek az Európán és Ezsak-Ameri- kán kívüli régiókkal, azzal érvelve, hogy Magyarország földrajzi helyzetéből, lehetőségeiből, hagyományos és újabb keletű kapcsolataiból, szükségleteiből adódóan hibás Kelet-Európa, a Közel- és Távol-Kelet elhanyagolása. Álláspontunk szerint a fentebb említett négy felfogás, amelyeknek kidolgozottsága egymástól nagyon különbözik, egyaránt tartalmaz realisztikus elemeket. Noha nemigen vitatható, hogy egy adott történelmi korszakban valamelyikük kiemelkedő jelentőségre tesz szert, de a magyar külpolitika hosszú távú stratégiájának megfogalmazása nem vállalhat egyoldalúságokat, nem hanyagolhat el lényeges aspektusokat, éppen ezért indokolatlannak minősíthető az a törekvés, amely meg akarja bontani a magyar külpolitika fő irányai közötti egyensúlyt. A magyar külpolitika hármasának megbontása, egy komplex szemlélet elutasításával járna, lehetetlenné tenné a hosszabb távú stratégiai gondolkodásmódot, erősítené az egyes új szituációkra adott ad hoc reagálásokra való hajlamot és belpolitikáiig is destabilizáló hatású volna. Egy globális méretekben gondolkodó magyar külpolitikának nem az 1990 utáni helyzetre kialakított külpolitikai koncepció egyik vagy másik elemének a visszautasítása és a közöttük lévő hierarchikus rend megállapítása a feladata, hanem inkább az egyes elemek közötti kapcsolatok állandó figyelemmel kísérése és a változó feltételeknek megfelelő árnyalt módosítása, valamint a lehetőség szerint Európa keleti, illetve az ázsiai térség bizonyos régióinak a bekapcsolása a magyar külpolitikai gondolkodásmódba. Az elmondottakból természetesen nem az következik, hogy elutasítanánk az új körülményekre adandó gyors és pragmatikus reagálások szükségességét. Amikor állást foglalunk a magyar külpolitikai orientáció komplex felfogása mellett, ez nem azt jelenti, hogy ne tartanánk természetesnek, hogy bizonyos időszakokban bizonyos feladatok ellátására nagyobb erőket kell összpontosítani. A fő célok közötti egyensúly fenntartása nem azt jelenti, hogy valamennyinek az elérésére a külügyminiszternek minden egyes nap ugyanannyi időt kell fordítania, vagy mindegyik fő feladat ellátására ugyanannyi diplomatát kell alkalmaznia. Integráció és nemzeti érdek A jelenlegi időszakban nyilvánvalóan különleges erőfeszítéseket kell tenni és figyelmet fordítani az Európai Unióhoz és a NATO-hoz fűződő viszony szorosabbá tételére. A kormányközi konferencia menetének figyelemmel kisérése és a megfelelő következtetések gyors levonása lényeges feltételét képezi a magyar remények sze1996. tavasz 7
