Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 1. szám - ÖSSZEOMLÁS UTÁN - Póti László: A Cseh Köztársaság és Magyarország külpolitikai irányváltása
Páti László A project a következő hét szempontból végezte el az összehasonlító vizsgálatot: külpolitikai örökség, koncepcionális elemek, multilaterális aspektusok, bilaterális szempontok; regionális politika, biztonságpolitika, a külpolitika belpolitikai összefüggései. Alább e közös kutatás rövidített összefoglalását közöljük1. 1. Hasonlóságok és különbségek Az első kérdésre kapott válaszok elemzése a magyar és a cseh(szlovák) külpolitika között számos hasonlóságot is mutat, ám a vizsgált időszakot inkább a különbségek érzékelhető és növekvő dominanciája jellemzi. Nagymértékű hasonlóságot mutat a két ország a multilaterális együttműködés és a biztonságpolitika terén. A koncepcionális elemek szempontjából a hasonlóságok és különbségek kiegyenlítik egymást, az utóbbiak egyre növekvő aránya mellett. A külpolitkai örökség, a (másokkal fenntartott) kétoldalú kapcsolatok, a regionális együttműködés és a belpolitikai összefüggések területén azonban egyértelműen a különbségek dominálnak. A multilaterális szervezetek irányában folytatott politika - elsősorban az euroatlanti integrációs szervezetekhez történő csatlakozásról van szó - mindkét országban azonos, kiemelt súllyal szerepelt. Csehország és Magyarország egyaránt a lehető legkorábbi teljes jogú csatlakozásnak rendelte alá külpolitikáját. Az eredményesség foka is ugyanazt mutatja: társulási szerződés az Európai Unióval, teljes tagság az Európa Tanácsban. A két ország egymást követte a Biztonsági Tanács nem állandó tagjaként a kétévente rotálódó kelet-európai térségből (Magyarország 1993-1994, Csehország 1994— 1995). A cseh és szlovák szétválás két szempontból okozott ideiglenes különbséget a két ország között. Először is, a Cseh Köztársaságnak meg kellett újítania tagságát a nemzetközi szervezetekben, másodszor ez komoly időbeni eltolódást okozott az Európai Unióval kötött szerződés ratifikálásában. Csehország csaknem három évvel később lett teljes jogú tagja az Európa Tanácsnak is. További nem elhanyagolható eltérés az összességében hasonlóságokat mutató képben, hogy különbség van a hivatalos magyar és cseh elképzelésekben az EU jövőjéről: míg Magyarország teljes mértékben támogatja a maastrichti alapokon egységesülő Unió tervét, amely részben megvalósítaná a nemzetekfelettiség elvét, addig a cseh vezetés erősen kritikus ezzel kapcsolatban és a „brit típusú" - a nemzeti szuverenitást megőrző - megközelítést részesíti előnyben. A biztonságpolitika terén nagyfokú hasonlóságot mutat a két ország, az általános megközelítést és a gyakorlati megvalósítást, valamint az eredményességet tekintve egyaránt. Mindkét külügyi vezetés az ellenségkép nélküli biztonsági vezérelvből indul ki, a biztonságnak azt a szélesebb értelmezését vallja, amely szerint elsősorban a 76 Külpolitika
