Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 1. szám - EGYESÜLŐ EURÓPA - Gyenge András - József Judit: Az Európa Tanács keleti kibővítése
Az Európa Tanács keleti kibővítése megfelelő motiváció és eszközök hiányában már nem lehetséges a korábban nem teljesített feltételek utólagos számonkérése. A másik álláspont szerint pontosan az európai egység mielőbbi megteremtésének a célja indokolja azt, hogy a demokratizálódás útján elindult és annak következetes végigvitelére kötelezettséget vállaló közép- és kelet-európai államok a feltételek részleges teljesítése esetén is bekerüljenek a szervezetbe. A demokratikus átalakulás lassú és nehéz folyamat, annak segítése, ösztönzése és figyelése sikeresebben végrehajtható, ha az adott állam a szervezet tagja. Ezen államok szervezeten kívül tartása eredményeik el nem ismerésének, így negatív politikai jelzésnek tűnhet, mely csökkentheti azok európai integrálódási szándékait és kötődését. A szervezet fő döntéshozói igyekeztek mindkét álláspontot figyelembe venni politikájuk kialakításánál. Elsősorban annak a feladatnak igyekeztek eleget tenni, hogy az európai államok közötti kapcsolatoknak a hidegháború okozta kényszerű szünet után elsőként intézményes keretet biztosítsanak. Az Európa Tanács ezzel kétségtelenül úttörő szerepet vállal az összeurópai együttműködés megteremtésében. A közép- és kelet-európai államok felvételének halogatása történelmi mulasztás lett volna, még akkor is ha ez a folyamat azzal járt együtt, hogy olyan államok is váltak a szervezet tagjává, amelyekben az általa képviselt értékeken akár rendszeresen is csorba esik. (Le kell azonban szögezni azt is, hogy mindez nem egy altruista megmozdulás keretében történt. A megváltozott politikai helyzetben a kelet felé való nyitás politikájával az Európa Taiaács tevékenysége új tartalmat kapott. Ez lehetővé tette számára azt, hogy az európai együttműködés új szakaszának kezdetén viszonylag könnyen elismertesse szerepét, legitimálja magát.) Az előbbiekben vázolt tagfelvételi politika ugyanakkor azt mutatja, hogy a szervezet tisztában van a feladat súlyával, amit a közép- és kelet-európai államok gyors befogadása ró ki rá. A döntéshozók előtt világos az is, hogy a feladat elvégzéséhez szükséges eszközöket, eljárásokat, mint például a megfelelő anyagi erőforrások mobilizálása a demokratikus intézményrendszer kiépítéséhez, az ellenőrzés következetes végrehajtását lehetővé tevő eljárások és az azok működtetéséhez szükséges politikai akarat, biztosítani kell. A közép- és kelet- európai államok demokratikus fejlődése töretlensé- gének, ezen keresztül az ET által képviselt értékek érvényesülésének biztosítása, így az európai térség biztonságának erősítése a szervezet előtt álló egyik legfontosabb kihívás a közeljövőben. Budapest-Strasbourg, 1996. április 1996. tavasz 59
