Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 1. szám - EGYESÜLŐ EURÓPA - Gyenge András - József Judit: Az Európa Tanács keleti kibővítése
Gyenge András - József Judit bad és nyílt választások általános választójog alapján, a sajtó- és szólásszabadság biztosítása, a nemzeti kisebbségek védelme, a nemzetközi jog alapelveinek tiszteletben tartása. A nyilatkozat másik vonatkozó eleme az, hogy a tagállamok állam- és kormányfői vállalkoznak arra, hogy határozottan ellenőrzik a tagállamok által vállalt kötelezettségek teljes mértékű végrehajtását.41 Nyilvánvalóvá vált, hogy abban a helyzetben, amikor egyrészt erősödhet az a tendencia, hogy a tagfelvételi követelményeket csak részben teljesítő államok lépnek be a szervezetbe, másrészt a demokrácia és az emberi jogok védelme könnyen csorbát szenvedhet a demokrácia útjára nemrégiben lépett tagállamokban, az ET által képviselt értékek védelme, ezáltal a szervezet hitelének megőrzése minden eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kíván. Ennek pedig a demokratikus államberendezkedés megerősödését szolgáló segítségnyújtás mellett fontos eszköze a következetes ellenőrzés. Van-e határa a bővítésnek ? Az Európa Tanács magas szintű és gyors reagáló képességéről tanúskodik az, hogy a közép- és kelet-európai államok jelentős részét az elmúlt néhány évben tagjai sorába fogadta. A tagfelvételi folyamat fentiek szerint kialakított, az egyedi helyzeteket kezelni képes rendszere, szükség esetén annak továbbfejlesztése elvileg lehetővé teszi a kibővítés folytatását mindazokkal az államokkal, melyek jelezték csatlakozási igényüket.42 A szervezet ezzel a politikával kívánja feloldani azt a dilemmát, amely végigkíséri a közép- és kelet-európai államokkal történő kibővítés folyamatát. Mindenki egyetértett és egyetért abban, hogy az Európa Tanács elsődleges missziója a demokratikus biztonság megteremtése az egységesülő Európában.43 A szervezet tevékenységén keresztül igyekszik elérni, hogy az általa képviselt demokrácia, jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásán alapuló államberendezkedés alapelvei és intézményei a közép- és kelet-európai államokban is érvényesüljenek, illetve gyökeret eresszenek. Nincs egyetértés azonban annak megítélésében, hogy az előbbiekben ismertetett feltételekkel és ritmusban megvalósuló kibővítés hatékonyan szolgálja-e ezt a célt. Az egyik álláspont szerint a Európa Tanács által képviselt értékeknek és normáknak az általa lefedett földrajzi területen történő érvényesülése feltétele a szervezet egységének. Ha ez a normarendszer nem érvényesül vagy felhígul, az nemcsak az Európa Tanács hitelének romlásához, de egységének bomlasztásához is vezet. A feltételek teljesítésére nem képes államoknak a szervezetbe történő integrálása ezért nem kívánatos. A demokratikus átalakulást szorgalmazni és anyagilag támogatni kell, annak ösztönzéséhez a teljes jogú tagság kilátásba helyezése megfelelő húzóerőt jelent. A felvételi követelmények teljesítése nélküli bekerülés esetén azonban 58 Külpolitika
